A Kortárs Építészeti Központ 2015 óta rendez kerekasztal-beszélgetéseket, melyeken aktuális témákat feszegetnek. 2021 tavaszán azt járják körbe, hogy
a popkulturális hatások hogyan befolyásolják majd a jövő építészetét.
A márciusi, a koronavírus-járvány miatti helyzetben online megrendezett esemény meghívottjai Dr. habil Wesselényi-Garay Andor (Metropolitan Egyetem, MMA-MMKI), Kósa Balázs DLA építész (PTE MIK), Dr. Habil. Guld Ádám médiakutató (PTE BTK) voltak. A sziporkázó szakemberek diskurzusát Sánta Dóra moderátor (PTE MIK építész szakos hallgató) remek érzékkel tartotta kordában és lendítette tovább, az online esemény mindvégig pergő és érdekes maradt.
„Az elmúlt 15-20 évben a média a szocializáció legerősebb meghatárázójává vált, az y és a z generáció különböző ismeretei, impressziói, tudásai jelentős része innen származik. Az amerikai építészet és belsőépítészet jellegzetes tereit először a ‘80-as években láthatták tömegek a televízióban. A saját életünknek akkor nem volt része, de már egyfajta mintaként szolgált. Ez a folyamat felerősödött, és egyre hangsúlyosabb a jelenkorban.
Az internet egyfajta képbankként működik.
Az építészet kapcsán a legnagyobb hatása az Instagramnak és a Pinterestnek lehet.” - mondta el Guld Ádám.
„Szét kell választani tervezőre és az építészetet használóra - utóbbira biztosan hat a média, de erről nincs képünk… A milliárdos költségvetésű házak belső tereiben egészen vad dolgok lehetségesek, de ezek a hétköznapi tárgykultúrában nem jelennek meg.” - szögezte le Wesselényi-Garai Andor.
Az internet által elérhető képek kapcsán kifejtette: „Azt a fajta bénultságot, fásultságot és elégedetlenséget, amibe életkortól függetlenül könnyen belesodródhatnak az építészek, az okozza, hogy
már mindent megcsináltak, és mindenről van fotó is a Pinteresten.
Ez alól egyedül a kreativitás, és a saját szakmánknak az a fajta mediális mélysége adhat feloldozást, amelyet minden művészettel foglalkozónak meg kell találnia magában.”
„Száz évvel ezelőtt az építészek nyakukba vették a világot, hogy inspirálódjanak. Nekünk ez instant készen van, ha úgy tetszik, a mai kor embere a zsebében hordja az egész világ építészetét. Például a Pinterest - amit a hallgatók is előszeretettel használnak inspirációnak - nagyon vegyes tartalmakat mutat. Ha nem jól válogatunk belőle, akkor könnyen éri csalódás a megrendelőt és az építészt is. Fontos lenne, hogy ezt a szakma kordában tartsa.” - fejtette ki Kósa Balázs.
„A média tere a populáris kultúra tere, vagyis
minden igényes tartalom niche, aminek meg kell találnia a maga közönségét. De ez nem egy területspecifikus probléma,
vagyis nemcsak az építészet küzd ezzel a kihívással.” - jegyezte meg Guld Ádám, majd hozzátette: az ízlés létrejötte egy tanulási folyamat eredménye, amit egy polgári családban a születésétől kezdve sajátít el valaki arra vonatkozóan, hogy mik a jó irodalom, zene vagy éppen az otthon attribútumai. „Kérdés, hogy van-e ma Magyarországon ilyen igényes milliők megkonstruálására fogékony polgárság?” - jegyezte meg a kutató.
„Ha a Pinteresten túllépünk, és sorozatokra, filmekre gondolunk, egyértelmű, hogy mind valamilyen építészeti térben játszódik. De
nem egyszerű megismételni egy stylist által megkonstruált kétdimenziós képet a térben!”
- mondta Wesselényi-Garai Andor.
„Az amerikai partneregyetemünk például éppen ennek az ellentétjével próbálkozik: tudatosan próbáltak sorozatokba és filmekbe olyan elemeket vinni, olyan belső tereket megmutatni, ami nem arra inspirálja a nézőt, hogy képzelje el abban az életét, de tudat alatt érzékenyíti rá. Azt gondolom, fontos feladat lenne, hogy mi is kezdjünk el érzékenyíteni, minden közösségimédia-platformon.” - reagált a felvetésre Kósa Balázs. Hazai, saját példát is felhozott erre: a 2019-es Solar Dectahlonon a megújított Kádár-kockában egy videoklipet forgatott a Carbonfools zenekar. „Kifejezetten annak a klipnek a kapcsán kb. 30 Kádár-kockás megrendelés esett be a PTE-hez!” - mesélte Kósa Balázs.
„Ráadásul ezek nem tervezhető vagy kiszámítható momentumok.” - tette hozzá Guld Ádám. Olyan, a Solar Decathlonos történethez hasonló eseteket sorolt fel, mint amikor a Stranger Things retro stílusú környezetben játszódó jeleneteire válaszul az Ikea egy hasonló stílusú bútorsorozatot dobott a piacra. Utalt a nemrég készült interjúra is, amit Oprah készített Harry herceggel és Meghan Markle-lel: a nagy érdeklődés nemcsak a beszélgetés témájára terjedt ki, de az összes, a hercegi párt körülvevő berendezési tárgyra és kiegészítőre is, a kerti székektől kezdve a szárított virágcsokorig.
„A megtévesztés világa is dübörög. Az influenszerek egy illúzió eladásával manipulálnak.” - Guld Ádám a Fake Famous című filmre is utalt, ami éppen azt mutatja be, hogyan próbálnak egy olyan álomvilágot bemutatni, ami voltaképpen nem létezik - és ennek az álomvilágnak szerves része az az építészeti környezet, amiben az influenszerek megjelennek.
Az egész fals, de a célközönség elhiszi, hogy az influenszerek valóban ilyen környezetben élnek.
Ami a városépítészetet illeti, a közösségimédia-hatás itt is érvényesül. „Sportesemények kapcsán megjeleníteni egy várost nagy fegyvertény. Elengedhetetlen, hogy Magyarországon nagy sportrendezvények legyenek, mert a közvetítés által olyan képek születnek a városról, amik pótolhatatlanok.” - mondta Wesselényi-Garai Andor. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Budapesten rendezett 2017-es vizes világbajnokság műugrói előre megkomponált kép szerint ugrottak úgy, hogy az ugrások mögött a Parlamentet lehetett látni. Ahogy Barcelonában is ugyanezt tették a Sagrada Familia épületével a háttérben.
„A megfigyelési urbanisztika mint szakmai paradigma, a külföldi példák és város mint játszótér összekapcsolódik.” - mondta Wesselényi-Garai Andor, utalva arra, amikor egy egész város úgy néz ki, mint egy nyitott pláza, bronz szobrokkal és úgy felépített helyszínekkel, melyek a leginkább alkalmasak a szelfik készítésére.
A korábbi látnivalókról szóló térképeket felváltják a szcenografikus utak, melyeken az optimális szelfiző helyek vannak bejelölve.”
Guld Ádám ehhez még hozzátette: „A média és a város szövete egy. A mai instakompatibilis városok korábban csak háttérként szolgáltak, most viszont a város lett a tartalom. A sorozatok pedig nemcsak reprezentálják a városi közeget, hanem meg is tanítják az embereket arra, hogy használják ezeket a tereket - elég ennek kapcsán csak a Sex és New York takeaway kultúrájára gondolni. A street food, a bagelezők, az elviteles kávék világa először a mozgóképeken lett népszerű,aztán jelent meg a világunkban. De ez egy oda-vissza működő folyamat.”
A teljes beszélgetés linkje:
https://www.youtube.com/watch?v=TUPWfUwM2PE&t=3247s
