A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) fennállásának 200. évfordulóját ünnepli a 2025–2026-os esztendőben. E jeles alkalomból az MTA országszerte és határon túl is számos programmal készül az érdeklődőknek. Május 29-én az MTA Pécsi Akadémiai Bizottsága (PBA) tartotta meg ünnepi nyitóeseményét „Széchenyi nyomában – Régiónk tudományos értékei” címmel a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpontban.
A Magyar Tudományos Akadémia kétszáz éve áll a nemzet szellemi szolgálatában, mely az első adományozónak, Széchenyi István grófnak köszönhető. „Azt mondta, hogy ha a nemzet egy magyar tudós társaságot akar felállítani és e szándoka máson nem múlik, mint a pénzen, tehát ő e célra
egy egész esztendei jövedelmét feláldozza.
Ez áldozat tett hatvanezer pengő forintot. Valaki azt kérdezé tőle ekkor: hát azalatt miből fog maga élni? „Egyik-másik barátom majdcsak eltart addig” – viszonzá Széchenyi készen. És ez volt a magyar tudóstársaság legelső alapköve, melyre derék országnagyjaink oly tekintélyes épületet emeltek.” – írja Jókai Mór „Az első alapkő” című prózájában, melyen a megnyitón is elhangzott.
Az MTA elnöke, Freund Tamás videóüzenetében elmondta, hogy az évforduló alkalmából a Kormány a 2025-ös és 2026-os évet a magyar Tudomány Évének nyilvánította. „Az Országgyűlés – tisztelettel adózva a magyar tudósok és kutatók vitathatatlan szerepének a világ tudományos és technológiai előrehaladásában, valamint a Magyar Tudományos Akadémia a magyar nemzet és tudományosság érdekében tett két évszázados szolgálatának – támogatja a magyar tudomány és a magyar tudósok évszázados sikereinek, valamint az MTA és Könyvtára megalapítása 200 éves évfordulójának méltó megünneplését, és ezek tiszteletére a 2025. és 2026. évet a Magyar Tudomány Évévé nyilvánítja” – olvasta fel a 20/2024. (XI. 6.) országgyűlési határozatot, majd megjegyezte, hogy
az MTA küldetése, hogy a tudás mindenki számára elérhető legyen.
Az elnök beszédében kiemelte, hogy az 1825-ben alapított intézmény titulusa, az „MTA tagja” egyfajta minőségbiztosítást jelent. Bátorította tudóstársait, hogy beszéljenek a kutatásaikról, hiszen a tudomány közelebb hozhatja a közösségeket. Majd óva intett, figyeljünk oda arra, hogy „a tudomány nem mindenható, de mindenre ható.” A PBA ünnepi nyitóeseményén Lamm Vanda, az MTA alelnöke képviselte az MTA-t.
Dr. Komócsi András, a Pécsi Tudományegyetem tudományos rektorhelyettese megidézte beszédében Gróf Széchenyi István nagyvonalúságát. Elmondta, hogy csak elbeszélésékből tudjuk, mi is történt akkor, ott Pozsonyban az alsótábla termében. „A Pozsonyi Egyetem jogos örököseiként emlékezünk vissza erre a jeles eseményre.” – mondta a rektorhelyettes utalva a PTE egyetemtörténelmére. Majd egy személyes történettel színesítette köszöntőjét, melyben kiemelte, hogy
a tudományt nem lehet csak úgy nőni hagyni, mint a málnát - bár azt sem lehet, hiszen gondozni kell –, a gondosság és a szeretet nagyban befolyásolja azt, hogyan alakítjuk a tudományt.
Pécs az oktatás, a tudomány egyik fellegvára, ahol a tudásvágy hagyományát tovább visszük.
Baranya Vármegye közgyűlésének elnöke, dr. Őri László beszédében elmondta, hogy a tudás hatalom, ezért a tudósoknak morális felelősségük van, majd megköszönte az akadémikusok évszázados munkáját, valamint azt a tudást, melyet ránk hagytak és kívánta, hogy a következő 200 év is legyen ilyen eredményes.
Pécs városát Zag Gábor, alpolgármester képviselte a jubileumi ünnepségen. Köszöntőjében hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy Pécs egyetemváros, majd megjegyzete, hogy a PTE a város legnagyobb munkáltatója, amely beleszőtte magát a város vérkeringésébe. Beszédében gratulált annak a három pécsi akadémikusnak, akiket nemrég az MTA tagjaivá választottak. „Ez alatt a 200 év alatt az Akadémia küldetése szilárd volt és maradt. Az Akadémia függetlensége alapelv.
… A tudomány mindenkié, mely az országot és a nemzetet is szolgálja
.” – emelete ki az alpolgármester.
A Pécsi Egyházmegye képviseletében P. Forrai Tamás Gergely SJ egyetemi lelkész köszöntőjében megemlékezett a PTE és az egyház kapcsolatáról, elmondta, hogy a Pécsi Egyházmegye történelmileg is a tudás és a szellemi fejlődés bástyája: ők alapították
Magyarország első egyetemét 1367-ben,
és az egyetem első könyvtárának létrejöttét is támogatták adományaikkal. Az egyetemességet jelentő „universitas” kifejezés a középkori egyházi és tudományos szellem közös gyökeréből fakad, kifejezve az egység, a teljesség és az összefogás eszményét, amely nélkülözhetetlen a társadalom fejlődéséhez.
A teológia és a tudomány szerves egysége évszázadokon át a fejlődés záloga volt:
a hit és a tudás párbeszéde inspirálta a kutatásokat és a gondolkodásmódot, utat mutatva a közösség jövőjének. Az egyetemi lelkész kiemelte, hogy „az MTA máig a leghitelesebb pont.” Az atya Isten áldását kérte, az MTA-ra, a pécsi tudós közösségre, hogy valóban a tudás, az értelem lehessen a tudomány egymást kiegészítő, inforáló forrása az emberélet teljességének megértésében.
„Nagy megtiszteltetés számunkra részt venni ebben az ünnepségsorozatban, és részesei lenni annak a küldetésnek, amely a lokális társadalom, a helyi közösségek felé közvetíti a magyar tudományos stratégia értékeit és szellemi erejét” – mondta a Pécsi Akadémiai Bizottság elnöke, Kovács L. Gábor, aki beszédében kiemelte, hogy
a PBA nemcsak Pécsért felel, hanem az egész dél-dunántúli régióért, sőt a határon túl a horvát, szlovén tudományos életért is.
A pécsi tudományos közösség közel 1500 taggal büszkélkedik, köztük 200 tudományosan minősített szakemberrel. Az elmúlt évben szorosabb együttműködést építettek ki a Művészeti Akadémiával, amely az MTA PBA székházban talált otthonra. Különösen fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy az elnök úr bevezetőjében a Magyar Nemzeti Múzeumban nyílt kiállításra is utalt, amely „A varázshatalom” címet viseli. Ez a cím – mondta Kovács L. Gábor – kiválóan ragadja meg a lényeget:
a tudomány nem fizikai, nem politikai, hanem valódi szellemi hatalom, amely varázslatos módon formálja a világot és a magyar társadalmat.
A jubileumi ünnepségsorozat keretében a Pécsi Akadémiai Bizottság múltjáról, jelenéről és jövőjéről tartottak előadásokat: Lénárd László a PAB történetét és működésének jelentőségét mutatta be, míg Font Márta alelnök kiemelkedő személyeket, a múzeum történetét és a kis egyetemtörténetben meghatározó figurákat ismertetett „Quinqueecclesiae: a múzsák kertje és a tudomány bölcsője” című előadásában. Katona Tamás János a nukleáris energetika jelenét és jövőjét, Sütő Zoltán pedig az agrár-felsőoktatás és az állattenyésztés kaposvári fejlődését ismertette. Kovács L. Gábor, a PAB elnöke a Szentágothai János Kutatóközpontot mutatta be, mint a régió orvosi és természettudományos kutatás és innováció kiválósági centrumát.
Az MTA 200 éves jubileuma méltó alkalom arra, hogy
tisztelettel adózzunk azoknak a kiváló tudósoknak és közösségeknek, akik évszázadokon át hozzájárultak a magyar és az egyetemes tudomány fejlődéséhez.
A Magyar Tudományos Akadémia fennállásának kétszázadik évfordulója egyszerre emlékeztet a múlt nagy vívmányaira és inspirál a jövő tudományos küldetéseire. A hagyomány és az innováció találkozásánál a tudomány szabadsága, az emberi méltóság és a közösségi felelősségvállalás örök érvényű értékei állnak, amelyek a következő évszázadokban is biztos iránytűként szolgálnak majd.
