A PTE rektora Miseta Attila, Fedeles Tamás rektorhelyettes és Bene Krisztián, a BTK dékánhelyettese nyitotta meg a Klebelsberg és kora c. háromnapos konferenciát az MTA Székházban október 5-én.
A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara, a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Levéltára és az MTA Pécsi Akadémiai Bizottság Város- és Helytörténeti Munkabizottsága tudományos konferenciát szervezett Klebelsberg és kora címmel. Az eseményen a Veritas Történetkutató Intézetet és Levéltárt Kissné Bognár Krisztina levéltárvezető és Ujváry Gábor intézetvezető képviselték. Előbbi prezentációjának címe Intézmények közötti hallgatói mobilitás a mezőgazdasági felsőoktatásban a két világháború közötti időszakban, míg utóbbi a Folytonosság és megszakítottság: az első világháború és Klebelsberg új rendszere szekció bevezető előadását tartja „Kultúra nélkül nincs Magyarország”. Klebelsberg Kuno útja a kultuszminiszterségig címmel.
„Miután a második Pozsonyi Egyetem hontalanná vált, Pécsett talált új otthonra”
– mondta Fedeles Tamás a konferenciát nyitó beszédében – majd idézett a 1923. október 15-én elhangzott köszöntő beszédből is. Először az Erzsébet Tudományegyetem csak ideiglenes otthont lelt Pécsett, amely a „tudományok művelésére felettébb alkalmas város” (az 1367-es alapító levélből idézett Fedeles), és tényleg, mind a mai napig otthont ad az egyetemnek.
Bene Krisztián BTK dékánhelyettes szerint a százéves évforduló az ünneplésről szól, a protokolláris programok mellett egy mérlegvonásra is alkalmat kínál. Bene köszöntőjében elmondta, hogy nagyon nehéz helyzetben született újjá az Erzsébet Tudományegyetem Pécsett, de az a tény, hogy most 100 év múlva erre az eseményre emlékezhetünk, azt mutatja, hogy ez egy rendkívül jó döntés volt, s ezt a jó példát, a lehetőségeink szerint, nekünk is követnünk kell. Bene még azt is kiemelte, hogy ez az évszázad volt az, ami a bölcsészeti stúdiumok modern korát jelenti.
Font Márta, az Akadémiai Bizottság alelnöke házigazdaként köszöntötte a konferencia résztvevőit. 100 éves az egyetem, a Pécsi Akadémiai Bizottság pedig 50 éves, az egyetem tíz karja mellett éppoly fontos a Levéltár, a Könyvtár működése is. Klebelsberg Kunó 1932 október 11-en halt meg – hívta fel a közönség figyelmét a dátumra Font Márta, így a konferencia tiszteletadás is a múlt század jelentős kulturpolitikusa előtt halála 90. évfordulóján.
Klebelsberg Kuno (1875-1932) között élt, neves művelődéspolitikus, közel 10 évig vallás- és közoktatásügyi miniszter volt. A Klebelsberg és kora c. konferencia első napján az európai és a magyar felsőoktatás 19. századi helyzetét mutatták be az előadók, a második napon a Klebelsberg által felépített új rendszert vizsgálták meg az első világháború összefüggésében, majd az ország egyetemeinek akkori helyzetét ismertették. A konferencia utolsó napján a tanári karrierlehetőségekről hallhattak a 1920-as években, majd az Emlékezet és közgyűjteményi prezentáció szekció vitája zárta a programot.
A konferenciához kiállítás is kapcsolódott.
A tanácskozás hét szekciójában különböző előadásokat hallgathattak meg az érdeklődők: így Pilkhoffer Mónika - PTE BTK Történettudományi Intézet- Változó hátszéllel: A vidéki egyetemek infrastrukturális különbségeiről, Lengvári István a PTE Levéltár igazgatója A város és egyetem Pécsett címmel, Kerepeszki Róbert „A tudomány fellegvárából közéleti csatatér” – Az egyetem, mint a politizálás színtere a Horty-korban, míg Szeberényi Gábor - PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont főigazgató-: „Tomiban ősz van.” A pécsi (bölcsész)professzori kinevezés biográfiai helyiértéke (Holub József és Halasy-Nagy József példáján )címmel tartott előadást.
