Egy érdekes és egészégügyi szempontból rendkívül hasznos vegyülettel, a luteinnel ismerkedhettek meg az érdeklődők dr. Pap Ramóna, a PTE Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszerészi Biológia Tanszék adjunktusának jóvoltából, aki a Kutatók Éjszakáján Sokkal több, mint szemvitamin: A lutein egészségügyi előnyei címmel tartott előadást kutatási témájával kapcsolatban. Megtudhattuk, hogy e vegyület a látás mellett a szív- és érrendszerre is pozitív hatással van, továbbá a vérnyomás és a koleszterin-háztartás szabályozásában is szereppel bír, valamint a legújabb kutatások kimutatták, a vizuális memóriát és a látásminőséget is javítja, daganatellenes hatását is vizsgálják.
Mi is az a lutein?
Dr. Pap Ramóna 2016 óta dolgozik a Gyógyszerésztudományi Karon. Ismeretterjesztő előadásában beszámolt a lutein szerepéről a szervezetben, sejtekben, előfordulásáról és hasznosulásáról. Az érdeklődők megtudhatták, hogy a lutein a karotinoidok közé tartozó vegyület, amelynek az alacsonyabb és magasabb rendű növényi szervezetek képesek az előállítására, de megtalálható az állati és az emberi szervezetben is. A szintézisére nem vagyunk képesek, ezért külső forrásból kell azt bevinni. Különböző szervekben, szövetekben tud hasznosulni és lerakódni. A karotinoidok jelentősége a biológiában elsősorban a növényi szervezetekben a fotoszintézis során a fényvédelem, lényegében a karotinoidok működnek az energia átadójaként, egyfajta antenna-pigmentként.
(Fotó: sárgarépa és kelkáposzta, forrás: Wikipedia)
Működése
A növényi vagy más forrásból bevitt lutein tud hasznosulni és különböző biológiai védőszereppel bír.
Az egyik legjobban ismert szerepe a látásban van: a fény általi károsodás ellen véd. Ezen kívül sejtvédő hatást is kifejt, többfajta sejtre is jótékony hatással bír.
„Fontos megjegyezni, hogy a lutein hasznosulásához szükség van plusz zsír bevitelére is. Ha valamilyen lutein, vagy karotinoid kapszulát fogyasztunk, szükséges kiegészítő lipidforrást is bevinni” – hangsúlyozta dr. Pap Ramóna, majd hozzátette: „vannak már olyan zselés kapszulák, amik lágy lipidburokban vannak, tehát már tartalmazzák a hasznosuláshoz elengedhetetlen lipidszükségletet.”
A karotinoidok a táplálkozás során először a gyomorba kerülnek, ahonnan a hasnyálmirigy elkezdi a lebontási folyamatot. Ennek során a karotinok egy foszfolipid membránburkot kapnak, amelynek segítségével a keringésbe, a nyirokrendszerbe és a véráramba jutnak, ahonnan a célszervhez, célszövetekbe szállítódnak: az agyba, a vesébe, vagy a májba. A májban tovább szintetizálódhat például a béta karotin A vitaminná, de a máj képes arra is, hogy raktározza ezeket a karotinokat. Innen pedig a véráram segítségével tud a szemekbe is szállítódni a lutein a makulához és a retinához.
(Fotó: Bársonyvirág (büdöske, lat. Tagetes) luteinforrás, forrás: Wikipedia)
„Fő luteinforrásunk a bársonyvirág, ebből izolálják a luteint, amely a világ luteinkapszula készletét ellátja. Döntően Közép-Amerika és Mexikó területén vannak a legősibb, többszáz évre visszatekintő bársonyvirág mezők,
a laborunkban használt luteint Ecuadorból kapjuk” – osztotta meg az előadó.
Szerepe az egészségben
A lutein és a zeaxantin általában együtt, kevert állapotban fordul elő a növényekben. A látásban a zeaxantinnak is van a luteinhez hasonló védő szerepe. Gyakran a luteinkészítmények is mindkettőt tartalmazzák. „Szemben a lutein úgy működik, mint egy pajzs” – emelte ki dr. Pap Ramóna, majd elmondta, hogy „a kék fényt tudja jól elnyelni, amit a nap, a képernyők, mesterséges fények kibocsátanak. Ez a fény normál esetben teljesen eljutna a makulához, illetve a látóideghez, így az itt felhalmozódó lutein és zeaxantin megakadályozza ennek a károsító hatását. Ugyanis a lutein fizikailag képes arra, hogy megvédje a sejtet a károsító hatástól, ezáltal
a látásunk hatékonyságát is növeli és a kép minőségét is képes javítani.”
A lutein a látás mellett a szív- és érrendszerre is pozitív hatással van, ezzel kapcsolatban az antioxidáns tulajdonsága mellett a gyulladáscsökkentő hatása jelentős, továbbá a vérnyomás és a koleszterin-háztartás szabályozásában is szereppel bír. A bőrünkben a lutein hasonlóan működik, mint a szemünkben: bármilyen szögből érkező beeső fényt ki tud szűrni, így a fény általi daganatos betegségek kockázatát csökkenti, valamint a bőrünk fény általi öregedését, ráncosodását is gátolja, továbbá csökkenti az ödémát és egyéb bőrbetegségeket. (Fotó: római saláta, forrás: Wikipedia)
Kognitív funkciók – vizuális memória, tanulás
Több kutatás vizsgálja a lutein kognitív funkciókra való jótékony hatását, mivel az védi a sejtek membránját és antioxidáns hatással bír. Az agyban bizonyos területeken nagy mennyiségben halmozódik fel ez az anyag, a memória és a problémamegoldás, végrehajtófunkciók, tanulás, figyelem központban. „Tavaly azt vizsgálták humán kísérlet során több, mint 1200 fő részvételével, hogy a napi 20mg luteint szedők és a placebót szedők között milyen különbségek voltak. Végeztek memóriateszteket, különböző mozgáskoordinációs és kognitív teszteket is” – számolt be dr. Pap Ramóna. Megosztotta: „azt kapták eredményül, hogy
a luteint szedők vizuális memóriája és vizuális tanulási képessége is szignifikánsan javult a másik csoporthoz képest,
ami a kor előrehaladtával romlik. Akik rendszeresen, 6-7 hónapig szedték a luteint, náluk 2 évvel később indult el a kognitív romlás, mint akik nem szedték a luteint.”
Lutein-kutatás a PTE-n
„A lutein jótékony hatása a kognitív funkciókra témában kezdtünk kutatást Deli József professzor javaslatára a Farmakognózia Intézetben”
– osztotta meg dr. Pap Ramóna, aki olyan eredményeket talált a szakirodalomban, hogy az idegsejtekre gyulladáscsökkentő, antioxidáns hatással bír a szóban forgó vegyület. A sejtek energiaközpontját, a mitokondriumot védi, ami a magas stressz hatására károsodik, ezáltal nem lesz jó a sejt energiaellátása, ami sejthalálhoz vezet. Sok neurodegeneratív betegségnél a sejt mitokondriuma sérül. A lutein daganatellenes hatását is több kutatás vizsgálja.
„2018-ban kezdtem a luteinnel a kísérleteket. Azt találtam, hogy lutein hozzáadására emelkedett a sejtekben a gyulladásellenes citokinek aránya, és az oxidatív stressz reaktív oxigén származékokat is csökkentette, emellett növelte az antioxidáns enzimek kapacitását a mitokondriumban, ami arra utal, hogy a mitokondrium védőszerepét is képes volt emelni. Emellett a vasháztartás zavarait is megelőzi, amit az oxidatív stressz elindít a sejtekben”
– számolt be az előadó a kutatásáról, majd hozzátette, hogy az epiglutein neuronokra gyakorolt hatását vizsgálja.
(Fotó: mángold, forrás: Wikipedia)
Fogyasztása
A lutein napi ajánlott dózisa 2-20mg napi bevitel, ez bizonyítottan biztonságos. A kutatásokban 8-40mg közötti koncentrációt használnak. A táplálékból bevitt biohasznosulása magasabb, ugyanakkor a zsírral történő luteinkészítmények biohasznosulása is magas és ugyanolyan magas szérumkoncentrációt lehet elérni az étrendből bevitt luteinnel is, mint hogy ha kapszulával visszük be azt a szervezetbe.
A pitypang ehető levele is tartalmaz luteint (forrás: Wikipedia)
A kutató elmondta, hogy a lutein nagy mennyiségben található meg például sötétzöld színű növényekben, mint a kelkáposzta, saláta, zöldbab, borsó, brokkoli, valamint a tojássárgája és a kukorica is tartalmaz luteint. Friss és főtt formában is hasznosul ez a különleges anyag, ha grillezve van az étel, akkor csökken ugyan a hasznosulása, de nem fog elromlani. Viszont a mikrohullámú sütő használata már egy perc után jelentősen csökkenti a lutein biohasznosulását az ételben.
