Hiánypótló előadást tartott Keczeli Viola, a PTE ETK doktorandusza a Kutatók Éjszakájának keretében, a kar D épületének egyik előadójában. Tücsköt, bogarat, aszpartámot vagy himalája sót? Tudd, hogy mit eszel, ne légy palimadár! című előadásában olyan trükköket, tippeket osztott meg, amiket mindennapjaink során szinte azonnal hasznosítani tudunk.
Mi a neve?
A hatóságok arra törekednek, hogy az elnevezésekhez standardokat kössenek – vagyis, ha tejfölt szeretnénk enni, akkor vegyünk tejfölt. A délibábföl, rizsföl, farmföl és egyéb fantázianévre hallgató termékeket
nem azért hívják másként, mert az eladók valami szellemes elnevezéssel próbálják megkülönböztetni az adott terméket a sima tejföltől, hanem mert ezek valójában bizony nem tejfölök.
Hiába hasonló a csomagolás, a kiszerelés, valaminek hiányoznia kell belőlük, különben tejfölnek is neveznék. Ugyanígy a tej nem ugyanaz, mint a tejital vagy a tejes reggeli ital. Még a túrórudit is csak bizonyos túrótartalom felett lehet csak „rudinak” nevezni, vagyis a túró rúd nem komolyabb, hanem kevesebb túrótartalomra utal.
Mi van benne?
Az egyik kedvenc részem az előadásból az volt, amikor Keczeli Viola rámutatott arra: a himalája só és a sima asztali só között az összetevőket tekintve mindössze 2%-nyi eltérés van, ami néhány ásványi anyagot fed. Igaz, előbbinek vastartalma miatt a himalája só szép rózsaszín, a másik pedig fehér. Egy színárnyalat viszont nem lehet indok arra, hogy 1000–1600 Forintot elkérjenek a himalája só kilójáért, miközben jódozott vagy sima asztali sóból már 360 Forintért vehetünk egy egész kilót. „Mértékkel sózzuk, nem kell ehhez himalája só” – hangsúlyozta Keczeli Viola, majd hozzátette: „Nem biztos, hogy a drágább a jobb.”
Valódi alternatíva vagy csak annak tűnik? Kell nekünk alternatíva?
Divatba jött édesburgonyát enni a hagyományos burgonya helyett, mondván, hogy az édesburgonya jóval egészségesebb. Előbbi kilónkénti ára 1000 Forint körül mozog, utóbbié 380/kg. Mennyivel kapunk ezért többet? A két zöldség glikémiás indexe az elkészítési módtól függ, a sima krumpli C-vitamin tartalma magasabb - de persze a sütési/főzési módtól függ, marad-e egyáltalán ebből benne valamit. „Ha valaki szereti az édesburgonya ízét, egyen belőle bátran, de pusztán azért, mert egészségesebbnek hisszük a sima burgonyánál, nem kell belőle bevásárolni, mert az adatok ezt nem igazolják” – hangsúlyozta az előadó. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kókuszzsír az epebetegek és hasnyálmirigy-gyulladásban szenvedők számára jelenthet segítséget, mert könnyen emészthető. De miért főzne a drága kókuszzsírral bárki, akinek nem az orvos ajánlja ezt? Ugyanígy értelmetlen – kivéve, ha valakinek az etikai fenntartásai vannak a tejekkel szemben – alternatív tejeket vagy tejitalokat fogyasztani. „Ha valakinek nincs tejfehérje- vagy tejcukor-érzékenysége, már csak kálciumtartalma miatt is ajánlom a tej fogyasztását” – mondta el Keczeli Viola. Azt is aláhúzta:
„Felháborítónak tartom, mennyire drágán adják például a „mandulatejet”, amiben 9% mandula van, a többi víz és hozzáadott vitamin.”
Rákot okoz vagy sem? Káros vagy sem?
Tízévente vizsgálják felül azt, hogy egyes összetevők és élelmiszeripari adalékok károsak-e a szervezetre vagy sem. Az aszpartámot a felülvizsgálati időpont előtt kapta fel a sajtó, mondván, hogy rákot okoz. Valójában az történt, hogy az aszpartámot az ún. B2-es, átmeneti csoportba sorolták, vagyis a hatóságok szerint vagy okoz rákot vagy nem. Az előadó felidézte a nyáron zajló „aszpartám-háború” lépéseit a médiában, és nevetve megállapította, hogy az aszpartámot használó üdítőgyártók riválisai pont azzal reklámozták magukat, hogy ők nem aszpartámot, hanem sztíviát használnak – ami ugyanúgy a B2-es csoport tagja.
„Amiről bizonyított, hogy hiperaktivitást okozhatnak, azok a kék és sárga mesterséges ételszínezékek”
– jegyezte meg Keczeli Viola, aki a Mignonokat színeikben is leképező édességek túlzott fogyasztása például kifejezetten nem ajánlotta.
Húsok alternatívája?
Sokakat foglalkoztat az, hogy – mivel egyre többen lakjuk ezt a bolygót – egyre több húsra van szükségünk a világ élelmezéséhez, és ehhez megváltozott étkezési szokásaink is hozzájárulnak. Pár száz évvel ezelőtt sem volt annyira általános, hogy az emberek minden egyes nap húst fogyasztanak, mint manapság. (Lásd erről bővebben korábbi cikkünket: Így tudod nem felzabálni a bolygót!) Proteinforrásként szolgálhatnak a jövőben a rovarok. „Jelenleg mindössze négy olyan bejegyzett rovarfaj van Magyarországon, amiket étkezési célokra is fel lehetne használni, de ehhez megfelelően minősített tenyésztési körülményekre lenne szükség, ami pillanatnyilag hazánkban még nincs, és nem is lenne kifizetődő. Egyébként a statisztikák szerint Magyarország lakosságának 70 százaléka elutasító a rovarevéssel szemben, és mindössze 5% próbálná ki szívesen” – jelentette ki Keczeli Viola.
Mit tehetünk?
„Vásároljunk tudatosan, olvassuk el a címkéket és összetevőket, tervezzük meg étkezéseinket annak érdekében, hogy minél kevesebb élelmiszer végezze a kukában, ne pazaroljunk, és ha lehetőségünk van rá, komposztáljunk”
– tanácsolta Keczeli Viola.
