Táplálkozási ajánlást és egy, annak megértését ellenőrző kérdőívet készítettek a PTE ETK munkatársai: Faragó Írisz hallgató, Szabó Zoltán tanársegéd és Tálas András hallgató a PTE Zöld Egyetem program számára, egyetemünk minden polgárának érdekében. Faragó Íriszt, a PTE ETK végzős dietetikus hallgatóját kérdeztem a részletekről.
Hogyan függ össze az étkezés és a fenntartható környezet? Miért fontos szerinted ezzel foglalkozni?
Az elmúlt időszakban azt gondolom, egyértelművé vált, hogy nagy változtatásokra van szükség ahhoz, hogy egészségesebben éljünk, és fenntartható maradjon a bolygónk. Most talán még nem késő változtatni. Az én életemben történő változtatások is hozzájárulnak ahhoz, hogy meghatározzák a jövőt. Mindenképpen beszélnünk kell a lépésekről, amelyekkel a pozitív jövőképet a jelenlegi és az elkövetkezendő generációk számára biztosítani tudjuk.
Mindenkinek egyaránt felelőssége és érdeke az, hogy amit lehetősége szerint megtehet, azt tegye meg a bolygónk és saját egészségének védelme érdekében.
Tudom, hogy fontos faktor az idő és a költséghatékonyság is, viszont szükséges a környezetvédelem szempontjait is figyelembe vennünk a mindennapi döntéseink során. Nehezíti ezt, hogy az adott pillanatban tapasztalt faktorok erősebbek, mint a fenntarthatóság vagy az egészség szempontjai, hiszen az utóbbiakkal kapcsolatban meghozott negatív döntéseink károsító hatása csak jóval később válik egyértelművé.
A fenntarthatóság és az étkezés kapcsolata napjainkban egyre világosabbá válik: élelmiszereink tudatos megválasztásával befolyásolni tudjuk a környezeti terhelést. Szerintem kevesen tudják, hogy a mezőgazdaság több üvegházhatású gáz kibocsátásáért felelős, mint az egész közlekedési ágazat az összes autóval, repülővel, vonattal és hajóval.
Amikor elpöfög mellettünk egy autó, egyértelműnek tűnik, hogy szennyezi a környezetet – viszont azt, hogy egy kiló marhahús előállítása 60 kg üvegházhatású-gáz kibocsátásával jár, így rendkívül környezetterhelő, már nem biztos, hogy gondolnánk.
Mi jellemző egy átlagos magyar állampolgár étkezésére?
Azt gondolom, hogy egy átlagos magyar elsősorban arra törekszik, hogy az étkezése a lehető legköltséghatékonyabb legyen, és a lehető leggyorsabban képes legyen elkészíteni az ételeit. A tipikus magyar konyha telített zsírsavakban gazdag, gyakran szerepelnek benne feldolgozott húskészítmények, mint a szalonna vagy a kolbász.
A zöldség- és gyümölcsfogyasztás megnövelése lenne az első legfontosabb tényező, hiszen ezek az élelmiszerek hiányoznak a legjobban valamennyiünk tányérjáról, a teljes kiőrlésű gabonafélék fogyasztásáról már nem is beszélve – leginkább fehér kenyeret és pékárukat eszünk, a teljes kiőrlésű, rostban gazdag élelmiszerek fogyasztása még mindig csekély mértékű, pedig az egészségünk érdekében a teljes kiőrlésű gabonák napi fogyasztása elsődleges fontosságú. A telítetlen zsírokban gazdag élelmiszerek, mint például az olajos magvak, szintén kevésbé jelennek meg napi szinten az étkezéseinkben, viszont a vörös húsok és a feldolgozott húskészítmények annál inkább. Ezek az állati eredetű élelmiszerek negatív hatással vannak az egészségünkre, és sokkal környezetterhelőbbek, mint a növényi alapú élelmiszerek.
Az ajánlás alapja az ún. EAT Lancet. Mit lehet erről tudni, és miért jó nekünk?
Ez egy olyan iránymutatás, amely azt célozza, hogy minden földlakó úgy tudjon táplálkozni, hogy az számára és a bolygónknak is a lehető legélhetőbb lehessen. Sokan azt gondolják, hogy a Föld nem képes eltartani annyi embert, ahányan most vagyunk, vagy 2050-re leszünk. Ez nem igaz, viszont az igen, hogy a jelenlegi roppant pazarló élelmiszerellátó rendszer több okból kifolyólag is egy globális veszélyt jelent a teljes emberi civilizációra a Lancet munkatársai szerint. Ennek a problémának az orvoslása érdekében jött létre az EAT Lancet ajánlás, amely különböző élelmiszercsoportok napi beviteli mennyiségéhez ad javaslatot, vagyis azt mutatja meg, például mennyi teljes kiőrlésű gabonát, zöldséget, gyümölcsöt, hüvelyeseket együnk, illetve felhívja a figyelmet az állati eredetű termékek részarányának jelentős csökkentésére.
Ez az ajánlás rugalmas, és lehetővé teszi azt, hogy az igényekhez és személyes preferenciákhoz igazítsuk.
Az EAT Lancet ajánlás szerint az állati eredetű élelmiszerek elhagyhatók. Az, hogy valaki meglépi-e ezt vagy sem, már egyéni döntés kérdése. Mindenkit szeretnék arra ösztönözni, hogy ez egy járható út, ami ma már bárki számára egy megvalósítható opció.
Hogyan kezdjünk változtatni az étkezésünkön?
Szerintem a drasztikus, hirtelen változtatások sokak számára rémisztőek. Kevesen tudnak egyik pillanatról a másikra mindent megváltoztatni, ebben az esetben inkább a folyamatos változtatások kis lépései hangsúlyosak. Azt ajánlom – a magam tapasztalatából kiindulva is – hogy apró lépésekben előre haladva próbáljunk meg nap mint nap átgondolt és tudatos döntéseket hozni. Például kezdhetjük azzal, hogy heti egy napon nem eszünk húst, aztán heti két napon, és így tovább – már ez hatalmas előrelépés, hogy a húsfogyasztást csökkentsük.
Nekem sokat segít, ha előre eltervezem, mit fogok enni a héten. Összeírom, miket szeretnék enni, aztán megnézem, mi van itthon a hozzávalók közül, és azokból, amik hamarosan megromlanának, készítek valami finomat. Mivel készülök előre, a boltban már
csak azt veszem meg, amit a listámra felírtam, nem vásárolok feleslegesen. Ezt is fontosnak tartom, hiszen a statisztikák szerint a megtermelt élelmiszereink egyharmadát elpazaroljuk!
A termékmegjelöléseket is érdemes figyelembe vennünk, hiszen ezek az élelmiszerek fenntarhatóságáról is információt adnak.
Vásároljunk a helyi piacokon, helyi termelőktől, vigyük magukkal a kis vászonszatyrunkat. Válasszunk idényzöldségeket és –gyümölcsöket, amelyek itthon is megteremnek, így csökkentve a szállításuk környezeti terhelését, és előny, hogy a tápanyagtartalmuk is magasabb.
Próbáljuk meg az erősen feldolgozott élelmiszerek – például húskészítmények, chipsek, instant ételek – mennyiségét minimálisra csökkenteni, hiszen ezek az élelmiszerek nem csak az egészségünkre, hanem a bolygó számára is jelentős kockázatot képviselnek.
Az élelmiszerek csomagolását hasznosítsuk újra, ha van rá lehetőségünk vásárolhatunk csomagolásmentesen, komposztálhatunk is, valamint lehetőség és hely függvényében termeszthetünk otthon zöldséget és gyümölcsöt.
Mi jellemzi a saját táplálkozásodat?
Alapvetően igyekszem egészségesen étkezni, leginkább növényi eredetű élelmiszereket fogyasztok, ami alkalmanként -egyre ritkábban- kiegészül állati eredetű élelmiszerek mértékletes fogyasztásával. Van néhány vegán szakácskönyvem is, és mivel imádok főzni, szeretem kipróbálni ezeket a változatos ételeket nap, mint nap. Egyébként az ajánlásnak egy receptsor is a része, és ezek közül sok recepthez mi csatoltunk saját képet, mert el is készítettük.
Úgy tudom, a szakdolgozatodhoz kötődő kutatás is a fenntarthatóság témáját járja körbe.
Így van, a PTE hallgatóinak körében vizsgálom a fenntartható élelmiszerfogyasztást. Kérdőívet állítottam össze ezzel kapcsolatban, amelyben egy validált kérdéssor vonatkozik a környezettudatosságra, és rákérdezek a hallgatók táplálkozási szokásaira is úgy, hogy a legkörnyezetterhelőbb élelmiszerek felsorolásából kell kiválasztaniuk, hogy azokból mennyit fogyasztanak. Arra is kíváncsi voltam, hogy a hallgatók mit tesznek a fenntarthatóság jegyében: esetleg zero waste-életmódot folytatnak, újrahasznosítanak, csökkentik a húsfogyasztásukat vagy teljesen elhagyják az összes állati eredetű élelmiszert. Sok válasz érkezett már, a kiértékelés és a teljes szakdolgozat várhatóan április elejére készül majd el Szabó Zoltán témavezetőm segítségével.
Ajánlás:
https://zoldegyetem.pte.hu/sites/zoldegyetem.pte.hu/files/taplalkozasi_ajanlas_210927_0.pdf
Az ajánláshoz tartozó kérdőív:
https://zoldegyetem.pte.hu/hu/kviz/zold_egyetem_taplalkozasi_ajanlas_es_kerdoiv
Fenntartható fejlődési cél(ok), mely(ek)hez a cikk elkészítése kapcsolódik
