A mintegy 2,5 évig tartó „Egészségügyi Adatelemző, Adathasznosítási, valamint Okoseszköz- és Technológia Fejlesztő Központ kialakítása a Pécsi Tudományegyetemen” projekt közel 2 milliárd forint részben vissza nem térítendő európai uniós támogatásból valósult meg. A Pécsi Tudományegyetem, a 4iG NyRt., valamint a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. többek között egy világújdonságnak számító bioinformatikai elemző programcsomagon, valamint robot eszközökkel támogatott ápolási lehetőségeken dolgozott. A projektzáróra május 31-én került sor a Szentágothai Kutatóközpont Kavics termében.
Az egészségügyi ellátórendszer folyamatosan növekvő költségei és az ágazat korlátos erőforrásai miatt szerte a világban egyre nagyobb hangsúlyt kap az egészségügy digitalizációjában és az új adatkezelési technológiákban rejlő lehetőségek kiaknázása.
„Ezeket a trendeket és kihívásokat figyelembe véve, egy olyan
Egészségügyi Adatelemző, Adathasznosítási, valamint Okoseszköz- és Technológia Fejlesztő Kompetencia Központot
kívántunk létrehozni, amely az ipari szereplőkkel együttműködve képes innovatív adatgyűjtési, információfeldolgozási és elemzési módszereket kialakítani, és ezeket új egészségügyi technológiák és szolgáltatások fejlesztésére felhasználni"– mondta el dr. Miseta Attila, a Pécsi Tudományegyetem rektora.
„Az innováció a meglévő tudáselemek újszerű, megoldásorientált felhasználása” – parafrazálta Palkovics László akkori miniszter a projekt indulásakor elhangzott definícióját a rektor. „Magyarország elmaradt ezen a téren, ami részben a motiváció hiányából is fakad, de a modellváltás előtt nem is tudták az egyetemek menedzselni az ezzel foglalkozó kollégákat” – mondta el, majd hozzátette: „Egy projekt akkor ér valamit, ha tovább is él. Amit érdemes továbbvinni, arra forrást is fogunk szánni” – ígérte meg a PTE első embere, majd külön köszönetet mondott a projektet a Rektori Hivatal és a Kancellária oldaláról menedzselő szakembereknek is.
A fejlesztések 4 szakmai alprojekt keretében valósultak meg, melyeket dr. Wittmann István professzor foglalta össze.
A genomikai és bioinformatikai központ egy alprojekt eredményeként kifejlesztett egy ún. Laboratóriumi Információs Menedzsment Rendszert (LIMS), mely könnyebbé teszi a molekuláris adatok feldolgozását, elemzését és felhasználását diagnosztikai és terápiás szempontból is. A LIMS
komoly előrelépést jelent a személyre szabott és célzott kezelésekhez.
Az egyre több embert érintő cukorbetegség kapcsán egy komplex termálterápiás szolgáltatáscsomagot dolgoztak ki. A fő célkitűzés egy olyan személyre szabott szolgáltatáscsomag módszertanának kialakítása, amely kúraszerű alkalmazása révén képes az oxidatív stressz csökkentésére.
Az adatvagyon-hasznosítás kapcsán az onkológiai betegellátás 5 fókuszterületére koncentrálva olyan űrlapokat fejlesztettek, amely a betegellátás folyamatába integrálható és strukturált adatgyűjtést tesz lehetővé. Mindezt integrálták a kórházi informatikai rendszerbe, ezzel hatékonyan támogatva a klinikai vizsgálatok megvalósítását, és ezáltal a rákgyógyítás és kutatás fejlődését.
A klinikai adatvagyon kezelése számos lehetőséggel kecsegtet: például döntő lehet annak megállapításában, hogy egy betegség előfordulása, mellékhatásai vagy egyáltalán diagnosztizálása milyen összefüggésben áll földrajzi, nemi, életkorbeli különbségekkel.
Dr. Wittmann István arra is felhívta a figyelmet, hogy a projekt ideje alatt nemcsak számszerű, hanem szöveges anyagokat is felhasználtak, utóbbiak kezeléséhez pedig azok számszerűsítésére is szükség volt.
„Egyre kevesebb a szakdolgozó, így jó, ha a rutin ellátás egy részét robotokra lehet bízni. Ennek köszönhetően az ápolás emberi kapcsolatot igénylő részét is jobban tudják ellátni a szakdolgozók, a robotok terhet tudnak levenni a vállukról”
- vezette fel a projekt következő elemét dr. Wittmann István, melynek fókuszában az okos és robotizált eszközökkel támogatott ápolás állt.
Kedvesen köszöntötte az egybegyűlteket Pepper, a projektben résztvevő egyik robot. Az ápolásban bevethető gépeket Vass Dezső, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. munkatársa mutatta be. Kiderült: a mosolygós Pepper erőssége a kommunikáció, a másik két robot viszont kézbe is tud venni dolgokat, gyógyszert, diagnosztikai eszközöket és ételt is tudnak szállítani a betegágyakhoz. Mindben 360 fokos kamera található, és mind tudnak kapcsolatot kiépíteni a páciensekkel. Létrejött egy ápolási Kórházi Információs Rendszer (HIS) is, amely lehetővé teszi a robotok illesztését a kórházi alrendszerekhez. Vass Dezső ugyanakkor hozzátette: mivel pl. a vérnyomásmérést az arra alkalmas állapotban lévő beteg végzi, a rendszer megkülönbözteti az adatokat aszerint, hogy azokat szakember vagy a beteg végezte.
„Egyre több kórházban lehet majd találkozni robotokkal, és ennek óriási lökést adott a koronavírus-járvány,
annak ellenére, hogy a projektünk még a pandémia előtt kezdődött” – szögezte le Vass Dezső. Az is kiderült: a robotok bevetésének vannak fizikai feltételei is, működésükhöz teljes WiFI-lefedettség szükséges, illetve kihívást jelenthetnek a küszöbök, liftek, kilincsek - a legnagyobb probléma a lépcső, de egy kellően akadálymentesített szinten belül már ügyesen boldogulnak.
A projekt égisze alatt létrehoztak egy 3D sebszkennert, mely a krónikus sebek teljeskörű digitális modelljének megalkotásában és értékelésében nyújt segítséget.
A pályázat hozzájárult a PTE Egyetemközpontú Innovációs Ökoszisztéma kialakításához és fejlesztéséhez, valamint erősíti az egészségipari partnerekkel való regionális együttműködést.
A projekt a Széchenyi2020 program keretében, az Európai Unió támogatásával valósult meg, GINOP-2.3.4-15-2020-00010 projektszámon.
