close
CímlapTudományMohács 1526-2026 - Rekonstrukció és emlékezet

Mohács 1526-2026 - Rekonstrukció és emlékezet

Pap Norbert, Mohács, PTE, török
2021. március 09.

Pap Norbert a vezetője a Pécsi Tudományegyetem részéről a Mohács 500 tudományos programnak. A kutatómunka három éve indult az MTA BTK-val együttműködésben. Ugyanúgy Fodor Pállal társvezetésben zajlott, mint ahogy korábban a Szigetvár 450-hez kapcsolódó kutatási program is. Pap Norbert irányította 2013-tól kezdődően a Szulejmán szultán szigetvári emléktürbéjének és az azt körülvevő épületek földrajzi lokalizációját és azokat a vizsgálatokat is, melyeknek végén kibomlott Turbék, az elveszett oszmán zarándokváros története is. A turbéki lokalizációs munkák végeztével többé-kevésbé ugyanazon kutatókkal együtt kezdett el dolgozni a mohácsi csata történeti földrajzi rekonstrukcióján a Magyar Tudományos Akadémia Kiválósági Együttműködési Programjának finanszírozásában. Ötven feletti számú kutató dolgozott eddig az MTA által finanszírozott Mohács-kutatásban. A kutatási módszerek egy része hagyományos, a csata története, előzményei, következményei a főbb témák, ezeket hagyományos történetírói módon dolgozták fel, de új módszereket is bevontak a kutatásba.

Milyen új elemeket tartalmazott a projekt?
A tájrekonstrukciós vizsgálatokat emelném ki. Az Akadémia kifejezetten arra adta a támogatást, hogy távoli szakmák dolgozzanak együtt, s hozzanak létre új eredményeket, olyanokat, amelyeknek jelentős társadalmi hatása is lehet, nem csak a szűk, szakmai berkeken belül folyó vitát indukálják. Esetünkben mi egy multidiszciplináris csoporttal folytattuk le a vizsgálatokat.

Történészek, turkológusok, középkorászok, geográfusok, geofizikusok, geomorfológusok és régészek vettek részt a kutatásban.

A PTE munkatársain kívül a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum is adott szakmai támogatást. Széles tudományos spektrumon dolgoztunk. Az elmúlt 130 évben sokat vitatkoztak arról a kutatók, hogy hol is volt a csata, hogyan történt, ezt szerettük volna tisztázni, éppúgy ahogy Szigetváron is tettük, ahol előkerült a szultán türbéje és más épületek is.

Mohács esetében a helyszín és a király sorsa is kérdéses volt, legendák övezik II. Lajos halálának körülményeit.
Igen, azt is vizsgáltuk, hogy hol halt meg a király, vagy hogy hol épült meg az oszmán mauzóleum. Nagy visszhangot kiváltó bejelentéseket tettünk, sikerült több objektumot is azonosítani. Viták is kialakultak, amelyekbe beleálltunk.

Mondanál egy példát?
Például, hogy miként kell értékelni a Majs környéki feltételezett csatatér leletanyagát. Sokféle és jelentős eredményt értünk el, melyek a napokban megjelenő, „Mordortól Mohácsig: a mohácsi csatatáj történeti földrajzi kutatása” címet viselő kötetben válik a nagyközönség számára is elérhetővé. A kutatás során azzal szembesültünk, hogy nemcsak a mohácsi csata körüli események váltak színpadiassá, mitikussá, hanem a tér is átlényegült, a valós tér ikonografikus, színpadi világgá vált. A mesélő ebben alárendeli a környezeti elemeket a történet belső szempontjainak: az események drámaiságát jelenítik meg.

A nemzeti emlékezet patetikus tere lett Mohács?
Igen, részben, mert megtűzdelték a valóságot számos összeesküvéselmélettel. Szapolyai a hibás, meg mások, mert az nem lehet, hogy simán kikaptunk: kellett, hogy valami árulás történt. Orgyilkosság történt… A történeti és földrajzi valóság meglehetősen távol áll az utókor elképzeléseitől. Ezért mondjuk, hogy ez Mordor. A képét igyekeztünk lefosztani, ehelyett megmutatni a nyers tényeket. Ez hozta azt, hogy a legérdekesebb része a kutatásnak most zajlik: készülnek a Mohácsi-sík történeti földrajzi rekonstrukcióját bemutató térképek, a tájrekonstrukciós modellek. Az elmúlt három évben, a kutatási pályázat keretében tíz könyv jelent meg, és egy Mohács Történeti Atlaszt kiadását is tervezzük az évfordulóra. Ebben sok természet- és társadalomföldrajzi jelenséget be tudunk majd mutatni, nemcsak vizuálisan, hanem elemzésekkel is megtámogatva. Most zajlanak a régészeti viták, így jövőre eljuthatunk oda, hogy ebben a témában is jelentős eredmények születhessenek.

Turbék a 17. század 80-as éveiben (Szerzők: Pap Norbert és Kitanics Máté) 

A módszerek sajátok, vagy átvételek?
Alkalmazunk eredeti, magyar megoldásokat, a térinformatikai modellezésékben kifejezett „pécsiségek”, de vannak olyan elemek, amelyekhez hasonlók előfordulnak a nyugati tudományban is. A legközelebb hozzánk az úgy nevezett „landscape archeology” áll, ami egy új dolog, a tájrégészet. Mások is foglalkoznak vele Magyarországon is, de talán mi vagyunk a legismertebbek.

Mi nemcsak a beavatottakhoz szeretnénk szólni,

mert kevesen tudnak úgy törökül, latinul és a régi gótbetűs írást is kevesen tudják elolvasni. Törökországban tarottam egy előadást, ahol csak képek voltak. Kellett útmutató hozzá, hogyan kell értelmezni, de így mindenki ugyanazt látta és gondolta róla, nem úgy, mint egy szöveg esetén, ahol el kell hinni, mi is van odaírva, mert Magyarországon talán, ha tízen tudnak egy régi oszmán szöveget elolvasni. Kell egy beavatott. De az értelmezés is nehéz.

Hol lesznek érdekesek a Mohács kutatás új eredménye?
Magyarországon és a Kárpát-medencében. A szerb kollégák is érdeklődők – a Koszovó-Mohács párhuzam nagyon erős. A horvát kollégák is érdeklődők, de ők egyelőre kevésbé. A csehek már tavaly is jártak Mohácson egy delegációval. A lengyel sajtó többször adott összefoglalót rólunk, ahogy a szlovákok is jártak nálunk. A V4 országokban tehát feltétlenül érdekes Mohács. Ausztria nem túl nyitott, de egy mohácsi témájú előadás megtartására a Bécsi Egyetemen meghívtak tavaly decemberben. A német sajtó is adott többször áttekintést a kutatásunkról. És természetesen Törökországban vagyunk izgalmasak, három dokumentumfilmet is forgattak a helyszínen érintve a Mohács-kutatást és annak eddigi eredményeit.

De a Mohács 500 nem csak a tudományról szól, ha jól gondolom.
Igen, az egy kelet-baranyai területfejlesztési program is egyben, a sok beruházási helyszínnel a turisztikai desztinációk körét is szeretnénk bővíteni. Az emlékezeti pontokat – a két mohácsi csatahelyszín vonatkozásában és az új, most felfedezett elemekkel kiegészítve – információs tartalmakkal, élményekkel kiegészítve egy a határon is átnyúló kerékpárúttal kötjük majd össze. De nemcsak baranyai, hanem tolnai helyszínek is bevonásra kerülhetnek a jövőben. Ami pedig 2026-ot illeti, az nem kétséges, hogy a program sok helyszínen, nemzeti keretek között valósul majd meg.

Balogh Robert

Balogh Robert

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni