Dr. Gerner Zsuzsanna (PTE Tanárképző Központ főigazgatója) és Prof. Dr Józsa Krisztián (MATA Kaposvári Campus Neveléstudományi Intézet intézetigazgatója), a Dél-Dunántúli Regionális Fórum két társelnökének köszöntőbeszéde után szokatlan módon kezdődött a Fórum: Baksa Péter tanár és Beck Zoltán (a PTE ZEN szakmai vezetője és zenész) közös dalszerzésre invitálta az egybegyülteket, a megszületett refrént egy nagybőgő és egy gitár valamint a közös kórus kíséretében elő is adták.
A kaposvári társszervező intézményből érkezett Józsa Krisztián elmondta, hogy ”Közösen szervezzük ezt a rendezvényt, egyik évben itt Pécsen, a másik évben pedig Kaposváron rendezzük meg. Az idei rendezvénynek a művészeti nevelés a témája, az előző évinek, amit Kaposváron szerveztünk, az egészségnevelés volt”.
Kérdésünkre Józsa elmondta, hogy a Fórum fő célja az, hogy ez a két pedagógusképző egyetem aktív kapcsolatot tartson fönt azokkal a közoktatási intézményekkel, amelyek számára a pedagógusokat képeznek, és részben a két egyetem a gyakorlóhelyei is, legyenek azok tanár- vagy tanítóképző, óvóképző , illetve csecsemő-, kisgyermeknevelő képzést végző hallgatók, vagy tanuljanak akár gyógypedagógiát.
Dr. Szabó Norbert a kaposvári kampuszon egyetemi adjunktus, fuvolaművész tanárként diplomázott, előadásában félig gyakorlati oldalról és félig elméleti oldalról közelítette meg a digitális technológia felhasználási lehetőségeit a zeneművészeti oktatásban, ezen belül is az ének-zene oktatásában. Egy konkrét példát is felhozott, egy saját fejlesztésű zenei applikációt, amely 6-tól 10 éves korosztály számára készült azzal a céllal, hogy a gyerekek minél hamarabb szeressenek meg énekelni, minél hamarabb szeressék meg az ének-zene tantárgyat és az ehhez kapcsolódó zenei tevékenységeket. „A kísérlet, amit elvégeztek a gyerekek az applikációval pozitívan zárult. A digitális eszköz eredményesen alkalmazható a gyerekek zenei nevelésében.”
Dr Bredács Alice (PTE MK Zeneművészeti Intézet) kutatóként arra lett figyelmes, hogy a hallgatók, a próbatanításokon gyakran mutatnak be kollektív feladatmegoldásokat, pedig a vizuális művészet területén ez kevésbé megszokott. És ez az igény a Covid ideje alatt is jelentkezett, ami egy digitális vendég-felületen folytatódhatott tovább. „A központi kérdésünk most a kollaboratív-nevelés, oktatás lett, a hallgatók ki tudják próbálni magukat ezeken a területeken is: a bevonó-tanulás, az online oktatás területén. Az így szerzett ismeretekkel a hallgatók a visszajelzések alapján nagyon jól megállják a helyüket a munka világában is.”
Dr Gocsál Ákos (PTE MK Zeneművészeti Intézet, ELKH Nyelvtudományi Kutatóközpont) kutatásában a zenetanulás transzferhatásait vizsgálja. Ez arról szól, hogy a zenetanulásnak vannak olyan járulékos eredményei is, amelyek a zene világán messze túlmutatnak. Erre már Kodály Zoltán is fölhívta a figyelmet az ötvenes években: azok a gyerekek, akik zenét tanulnak a Kodály-koncepció szerint, valahogy más tantárgyakból is jobban teljesítenek. „Ezt a hatást nevezzük transzfer hatásnak, tehát az egyik területen fejlődünk azáltal, hogy fejlesztünk egy más területet: ha teszünk azért, hogy a zenei képességünk fejlődjön, annak érdekes módon egy másik területen is megvan az eredménye.” Például a zene és a matematika kölcsönhatásáról sokat írtak már – mondta Gocsál. Számos olyan kutatás létezik, amelyek világosan mutatják azt, hogy különböző tantárgyi teljesítményekben mérhető a zenetanulás pozitív hatása. Gocsál Ákos saját kutatásában a zene hatását kutatja a hallás, illetve a beszédkommunikáció fejlődésére.
Dr V. Gilbert Edit (PTE BTK Magyar Nyel és Irodalomtudományi Intézet) a kultúra-, és irodalomterápia iskolai környezetben való alkalmazásáról tartott előadást. Azt mondta, hogy az irodalomterápiáról sokat hallhatunk az utóbbi tizenöt évben, a Pécsi Bölcsészkarnak is van egy Pécsett és Budapesten folyó biblioterápiás képzése, azonban ez alapvetően nem iskolai oktatásban használható fel, viszont ő a módszer iskolai alkalmazásával foglalkozik. Illetve a kultúraterápiával, ami a biblioterápiának egy kiterjesztett változata. „Hogyha valódi, érvényes kérdéseket teszünk fel a kultúrának, a tudománynak, akkor azt a diákjaink, a hallgatóink talán élvezettel végzik el a gyakorlatokat.
