Pécsi Profit címmel magazint indított a PTE ÁJK Gazdasági és Kereskedelmi Jogi Tudományos Diákkör. A pandémia miatt egyelőre online formátumban elérhető kiadvány első száma április 9-én jelent meg. A főszerkesztőt, Baranyai Marcellt kérdeztem.
A Pécsi Profit a PTE ÁJK Gazdasági és Kereskedelmi Jogi Tudományos Diákkör kiadványa. Mit kell tudni erről a Diákkörről?
Több témában is működnek tudományos diákkörök a jogi karon. A Gazdasági és Kereskedelmi Jogi Tudományos Diákkörnek már az összetétele is sokrétű: nemcsak hallgatók, de doktoranduszok és tanárok is tagjai. Mindenkinek megvan a maga
érdeklődési köre és tudományos kutatási területe a kriptodezivától kezdve az adás-vételi szerződésekig.
Jómagam egyébként úgy kerültem a diákkörbe, hogy Dr. Bujtár Zsoltnak írtam egy dolgozatot, aki felajánlotta, hogy készüljön az anyagomból egy TDK tanulmány - ezután csatlakoztam a csoporthoz.
Mi a célotok ezzel a kiadvánnyal, milyen gyakran terveztek megjelenést? Várható-e akár print is a pandémia után?
Mindenképpen szerettem volna valami kis pluszt vinni a diákkör életébe, de őszintén szólva arra már nem emlékszem, honnan jött a magazin ötlete. A névvel mindenképpen szerettünk volna a pécsi jogi karra utalni, és valami frappáns elnevezésen gondolkodtunk. Felmerült az, hogy legyen Pécsi Tőke a lap neve, de inkább a Pécsi Profit mellett döntöttünk, mert az még alliterál is.
Havonként jelenünk meg, pontosabban minden hónap első péntekjén. Ez az első évfolyamunk, és a pandémia miatt úgy tervezzük, hogy idén csak online formátumban jelenik majd meg a magazin. Az újság-jelleget azért igyekeztük érzékeltetni, emiatt publikáltuk lapozható flipbook-ban. A második évfolyamot már nyomtatott formában is szeretnénk megjelentetni, ehhez pedig szeretnénk bővíteni a csapatunkat, strukturálisan és anyagilag is (jelenleg mindenki ellenszolgáltatás nélkül, lelkesedésből működik közre). Dr. Bujtár Zsolt azt is felvetette, hogy a későbbiekben akár összegyetemi lappá is avanzsálhatna a Pécsi Profit, hiszen
a pénz az egyetem minden karának minden polgárához kapocs,
mi pedig szeretnénk, ha minél többen átlátnák a pénzhez, tőkéhez kötődő folyamatokat.
A témák nagyon frissek - a bitcoin kapcsán jelenleg kialakult helyzettől kezdve az éppen aktuális agrárágazati jogváltozásokig. Milyen szempontok szerint válogattok a világ történései közül?
Minden hónapban egy adott téma köré épül majd a magazin több anyaga is, a többi pedig a diákkör tagjainak szabad témaválasztásának függvénye. Ez a garancia arra, hogy a témáink sokrétűek maradnak. Mivel egyelőre nem vagyunk hivatalos lap, nincs, ami megkötné a kezünk, így kritikusabb hangnemet is meg tudunk ütni.
A cél, hogy betekintést adjunk olyasmikbe, amikről a laikusok nem feltétlen tudják, hogy mi.
Egyébként nem titok, hogy a következő magazin fókuszát az OTDK-n elért eredményeink adják majd.
Pécsi ügyekkel mennyire akartok foglalkozni?
Ha valami olyasmi történik, aminek hírértéke van - mint amilyen a pécsi bankár lebukása, amiről be is számoltunk - azt mindenképpen megjelentetjük majd.
A nevedhez is fűződik cikk a lapban: a Mv Ever Given nevű, a Szuezi-csatornát jó ideig eltorlaszoló konténerszállítóról írtál. A magyar média leragadt a csatorna lezárásának feloldása kapcsán a lehetséges műszaki megoldásoknál. Te a gazdasági hátteret mutatod be. Miért az olajat kapcsolod a szuezi incidenshez?
A cikkben az olajról írok, de nem titkolt célom, hogy gondolkodásra késztessem az olvasókat.
Ennél az esetnél nemcsak az olajról van szó: az energatika ipar számos területe képviselteti magát.
A Szuezi-csatornát egykor létrehozó angol-francia konszern utódainak ugyanis mind ebben a szektorban vannak érdekeltségeik. Amint valaki előveszi a térképet, világossá válhat számára, hogy az iráni olaj és az ázsiai áruk ezen a vízi útvonalon keresztül áramlanak Európába. Ebben az esetben az, hogy a Mv Ever Given elzárta az utat, olyan, mintha egy ütőérre rányomta volna valaki az ujját… Ha jól tudom, ilyesmi nem történt még korábban.
Jogi szempontból milyen következményekkel járhat egy ilyen eset a közlekedés szabályaira, és/vagy a vétkes hajóra/közlekedési eszközre nézve?
Naponta több mint 51 hajó halad át a Szuezi-csatornán, és az elmúlt 10 évben 25 partra sodródás volt - de az példátlan, hogy annyira keresztbefordul egy hajó, hogy nem fér el senki mellette. Ennek a biztosítási vonulata is kérdéses, érdekes lesz megfigyelni, hogy hogyan kezelik majd. Per is kezdődik majd arról, kinek a felelőssége volt, és ki téríti meg a károkat.
A lap témái alapból cáfolják azt az ósdi sztereotípiát, hogy a jog nem gyakorlatorientált vagy érdekes. Te miért lettél joghallgató?
A jogászokról úgy tartják, ők a társadalom mérnökei - de ez a kép mára szerintem megkopott, mert a jogász léthez elengedhetetlen vallási (fas) és erkölcsi (mos) tudnivalókat elvétve tanítják és kevesen mutatnak példát. Ahhoz, hogy jó jogászok legyünk, szerintem nem elég csak a jogot tudni. Sok jó tanárunk van, de szerintem egy erkölcsi többletet is kellene adni a hallgatóknak, hogy szebb és méltóbb jövőnk legyen. Ezzel a jogászokról kialakult kép is újra fényesebbé válhatna.
A kiadványt ezen a linken lehet elérni: https://heyzine.com/flip-book/8822323bb8.html
