A Pécsi Tudományegyetem idei Innovációs Nap elnevezésű programját május 22-23-án rendezték meg a Szentágothai János Kutatóközpontban, amely az Egyetem alapításának 650. évfordulója tiszteletére tartott ünnepi rendezvénysorozat egyik kiemelt eleme volt.
A két napos rendezvényen bemutatkoztak az egyetem innovatív kutatócsoportjai, díjazott kutatói, valamint a céges partnerek is. Az első napon a PTE Innovációs Díj várományosaié volt a főszerep. Három kategóriában osztottak ki díjakat: hallgatói, PhD-hallgatói és kutatói. A legígéretesebb kutatói munkáért Innovációs díjat Horváth Zoltán (TTK-Informatikai intézet) nyerte Okosegyetem fejlesztése című pályamunkájával. A legígéretesebb PhD munkáért Innovációs díjat Maróti Péter és Varga Péter nyerte (ÁOK- Biofizikai Intézet és ÁOK Sebészeti Oktató és Kutató Intézet) M3D-vision című pályázatukkal, míg hallgatói kategóriában Bogár Péter (ÁOK- Általános orvos szak) MF CardioScreen című egészségmegőrző applikációjával.
Az egyik díjazottal, Török Brigittával beszélgettünk, aki a PhD kategória II. helyezettje (MIIK, építőmérnöki szak) lett.
Mivel foglalkozol, mivel pályáztál?
Falazatok diagnosztikájával kezdtem foglalkozni PhD-sként és ezen belül falazó habarcsokkal. Ebből jött az ötlet, hogy a műemlék- és történelmi épületek diagnosztikájával foglalkozzam. Új innovatív megoldások, új technológia módszerek bevezetését kezdtem kutatni. A meglévő diagnosztikai módszereket, például a geo-radarral végzett vizsgálatot kiegészítjük elektronmikroszkópos elemzéssel. Ehhez először mintát kell vennünk, akár pormintát, vagy fémek esetében reszelékkel is el tudjuk végezni a vizsgálatot.
Mi az, amit kideríthető ezzel a módszerrel?
Mintegy tízezerszeres nagyítást is elérhetünk, így szinte mindent látunk, ekkora méretben egy pollenszemcse barázdáltsága is látszik. A látott képből pedig következtethetünk a szilárdságra.
És ez miért hasznos?
A Műemlék és történeti épületek felújítása akár 40%-kal is többe kerülhet, mint egy normál épületé, elöregedő az épületállományunk miatt is gyakran ütközünk ilyen problémába. Ha különböző diagnosztikai módszerekkel tudom igazolni azt, hogy az épület szerkezete megfelelő, így külön megerősítés nélkül is stabil marad, az anyagilag hatalmas előnyt jelent. Ezzel a módszerrel vizsgáltuk meg a székesfehérvári Fekete Sas szálló épületét vizsgáltuk is, amelybe még egy középkori várfalat is beépítettek. Több anyagjellemzőt is megállapítottunk, például a sótartalmat, a porozitást, ezek mind hasznos információk a kötőszilárdsággal kapcsolatban.
Akkor mondhatjuk azt, hogy a módszeredet már bevették az épületdiagnosztikába?
Még sok mérésre van szükség, hogy bevett diagnosztikai módszerré váljon, de ez már folyamatban van, az eredményeket próbáljuk pontosítani közösen Orbán Zoltán témavezetőnkkel és Len Adéllal. Ha újabb és újabb esettanulmányokat készítünk, akkor előbb-utóbb igazolni tudjuk, hogy szükség van a diagnosztikai módszerünkre.
