A hároméves COHRICE projektről, melynek célja, hogy válaszokat adjon a humán reprodukció zavarainak orvoslása területén felmerülő modern kihívásokra Dr. Kovács L. Gábor professzor úrral beszélgettünk.
Kérem, meséljen nekünk a COHRICE projektről! Milyen kihívásokra keres megoldást a projekt és mi a fő célja?
Dr. Kovács L. Gábor: Az ERASMUS program keretén belül a COHRICE projekt egy hároméves, 2021. november 1-jén indult kezdeményezés, amely egészen 2024 októberének végéig tartott. A projekt célja, hogy válaszokat adjon a humán reprodukció zavarainak orvoslása területén felmerülő modern kihívásokra Európa-szerte. Napjainkban a demográfiai folyamatok, mint az elöregedő társadalmak, a csökkenő születésszám és a meddőség problémája egyre hangsúlyosabbá válik. Ezekhez társulnak a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek, amelyek a reproduktív egészség terén is megjelennek, különösen a marginális helyzetben lévő csoportoknál, mint például az etnikai kisebbségek vagy a szociálisan hátrányos helyzetű nők.
A projekt fő célja, hogy egységesítse és korszerűsítse a szülészeti és nőgyógyászati szakorvosképzés tananyagát. Jelenleg ugyanis Európa-szerte eltérések vannak abban, hogy egyes egyetemeken milyen mélységben oktatják a szülészeti és nőgyógyászati tárgyakat, és sok helyen hiányoznak azok a szociokulturális aspektusok, amelyek a modern orvoslásban elengedhetetlenek. A COHRICE projekt ezt a hiányt igyekszik pótolni, különös tekintettel az olyan aktuális kérdésekre, mint a késői anyaság, a meddőség növekvő aránya, a fertőző betegségek – például a COVID-19 – hatása a terhességre, valamint a marginalizált csoportok egészségügyi ellátásának javítása. A tananyagok tehát két szinten (szakorvosjelölt, orvostanhallgató) és négy nyelven (magyar, angol, német, román) készültek.
Melyek a legfontosabb témák, amelyeket a projekt érint?
KLG.: A projektünk fő témái közé tartoznak a prekoncepcionális ellátás, a fertőző betegségek hatása a terhességre, az előrehaladott anyai életkorból fakadó kihívások, valamint a súlyosabb betegségekkel terhelt nők terhességének gondozása. Külön figyelmet fordítunk a társadalom perifériáján élő nők, például etnikai kisebbségek vagy szenvedélybetegséggel küzdő nők speciális igényeire is.
Miért tartja fontosnak a digitális tananyag fejlesztését ebben a projektben?
KLG.: A digitális tananyag fejlesztése azért kulcsfontosságú, mert lehetőséget ad arra, hogy az oktatásban használt tudást széles körben elérhetővé tegyük, nemcsak Európában, hanem azon kívül is. A projekt során kidolgozott e-learning platform lehetővé teszi a tananyag könnyű hozzáférését, valamint az interaktív tanulást, ami ma már elengedhetetlen az orvosképzésben.
Kik lesznek a projekt közvetlen kedvezményezettjei?
KLG.: Két, eltérő szintű, közvetlen célcsoportunk a szülészeti és nőgyógyászati szakorvosképzésben részt vevő orvostanhallgatók és rezidens orvosok. A projektben kifejlesztett tananyag nemcsak az orvosi szakvizsgára való felkészülést segíti, hanem egy mélyebb, társadalmi és kulturális kontextust is biztosít a hallgatók számára, ami ma már elengedhetetlen az orvoslásban.
Hogyan segíti a projekt a nemzetközi együttműködést?
KLG.: A nemzetközi együttműködés a projekt egyik alappillére.
A részt vevő egyetemek – köztük a Pécsi Tudományegyetem, a Bécsi Orvostudományi Egyetem és a Marosvásárhelyi Orvosi Egyetem – közötti kooperáció lehetőséget teremt arra, hogy a legkorszerűbb tudást osszák meg egymással, és közösen dolgozzanak ki olyan tananyagot, amely minden partnerországban hasznosítható lesz.
Hogyan fogják mérni a projekt eredményességét?
KLG.: A projekt eredményességét többféle módon fogjuk mérni. Egyrészt a tananyag felhasználóinak, azaz az orvostanhallgatóknak és rezidens orvosoknak a visszajelzései alapján, másrészt a tananyag online elérhetősége és az elérések száma alapján is. Ezen felül a tudásfelmérések segítségével is nyomon követjük a hallgatók fejlődését.
Milyen szerepe van a társadalmi érzékenyítésnek a projektben?
KLG.: A társadalmi érzékenyítés kulcsfontosságú. A tananyag egyik célja, hogy a jövő orvosait felkészítse arra, hogy felismerjék és kezeljék az olyan társadalmi különbségekből fakadó problémákat. Ezzel segíthetünk abban, hogy az egészségügyi ellátásban jobban figyelembe vegyék a társadalmi sokszínűséget.
Milyen hatást várnak a projekt befejezése után?
KLG.: Azt reméljük, hogy a projekt hatása túlmutat a részt vevő egyetemeken. A tananyag széles körű elterjesztése révén más országokban is használható lesz, és hozzájárulhat az orvosi ellátás javításához az egész Európai Unióban. Ezen felül a projekt segíthet abban is, hogy növeljük az érdeklődést a reproduktív orvoslás iránt, ami hosszú távon a születési arányok növekedéséhez is hozzájárulhat.
Hogyan fogja támogatni a projekt a hallgatók karrierjét?
KLG.: A projekt keretében fejlesztett tananyag nemcsak az aktuális orvosi ismereteket adja át, hanem segít abban is, hogy a hallgatók jobban megértsék az orvoslás társadalmi kontextusait. Ez különösen fontos, mivel a jövőben az orvosoknak nemcsak a betegeik fizikai állapotával kell foglalkozniuk, hanem azok társadalmi és kulturális hátterével is.
Challenges of human reproductive medicine in a changing Europe: an innovative professional curriculum for graduate medical education - 2021-1-HU01-KA220-HED-000027613 - COHRICE
