A mezőgazdaság ma már jóval több, mint traktort vezető gumicsizmás gazdák sora, akik korábban arra kényszerültek, hogy csupán érzékszerveiket és tapasztalataikat felhasználva tervezzék meg szántóföldjeik gazdálkodását. Erről, pontosabban az agrárdigitalizáció egy vékony szeletéről tartott előadást Határok a mezőgazdaságban - azaz, térinformatika a traktorban címmel Godó Nándor erdő-, mező és vadgazdálkodó a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karán megrendezett GIS Day keretében november 15-én.
Az már nem újdonság, hogy néhány műtrágyázó robot már többet tud, mint az ember, viszont azt kevesen tudják, hogy a traktorvezetők munkája milyen óriási mértékben fejlődött az elmúlt évtizedekben. Ez részben annak köszönhető, hogy hosszú évkihagyások után az Európai Unió által kidolgozot közös agrárpolitikai rendszernek köszönhetően a magyar gazdáknak ismét lehetősége nyílt arra, hogy támogatásokat vegyenek igénybe.
Mint arra Godó Nándor felhívta a figyelmet, ennek az agrárpolitikának több célja, a támogatás igénybevételének pedig szigorúbb szabályai vannak a korábbiakhoz képest. A közös agrárpolitika célja, hogy
támogassa az agrártermelőket és javítsa a mezőgazdaság termelékenységét, ezáltal biztosítsa, hogy a fogyasztók folyamatosan és megfizethető áron hozzájussanak a szükséges élelmiszerekhez.Tisztességes megélhetést biztosítson az uniós gazdáknak, emellett segítse az éghajlatváltozás elleni küzdelmet és a fenntartható erőforrás-gazdálkodást.
Ezeken túlmenően EU-szerte célja elősegíteni a vidéki területek és tájak megőrzését, illetve életben tartani a vidéki térségek gazdaságát azáltal, hogy ösztönzi a munkahelyteremtést a mezőgazdaságban, az agrár-élelmiszeriparban és a kapcsolódó ágazatokban. A gazdáknak mindebben kettős szerepük van, mely nem kis kihívást jelent a gazdálkodásukban: élelmiszert kell termelniük, miközben óvják a természetet, és meg kell őrizniük annak biológiai sokféleséget, ehhez pedig körültekintően kell felhasználniuk a rendelkezésre álló természeti erőforrásokat.
Ezen uniós támogatások folyósítását hazánkban a Magyar Államkincstár végzi, emellett szigorú szabályok mentén ellenőrzi azok felhasználását. 2019-ben az EU-s költségvetések mintegy harmadát fordították mezőgazdasági termelők támogatására. A támogatások fontos részét, illetve kikötését képezi a mezőgazdasági ágazat digitalizációja, mely képes forradalmasítani az ipart, ezzel javítva a hatékonyságot, a termelékenységet, a fenntarthatóságot és a versenyképességet.
A hazai mezőgazdaságban ennek megfelelően kialakították a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszert (MePAR), amely tulajdonképpen egy országos földterület-azonosító rendszer, az európai uniós támogatások igénylése során pedig csak ennek a rendszernek az adatait lehet használni. A MePAR segíti az egyes területek egyszerű és pontos meghatározását, az adatok pedig egy térinformatikai rendszerben, térképhelyes légifelvétel-háttérrel megjelenítve állnak rendelkezésre.
A rendszer alapegysége a parcella, mely kizárólag a ténylegesen művelt terület alapján határozható meg. A mezőgazdasági táblák nagyobb tömbökben, blokkokban helyezkednek el, melyek a támogatási eljárások céljára kialakított, a terepen azonosítható pontos határokkal rendelkeznek. A blokkon belül vannak kizárt, nem művelhető területek is, mint például utak, vizenyős, vagy nagy lejtésű területek, stb. Mivel egy szántóterületen belül jellemzően több típusú terület is található (szántó, gyep, fasor, stb.), melyeket szabályozott határsáv választ el egymástól, ezért
a traktorban ülő gazdának pontosan tudnia kell hol vannak ezek a határok, azonban gépkezelés közben nem tud GPS-t használni, emellett nem tud pontos centiméterekben látni, gondolkodni sem.
Ugyancsak probléma, hogy a terület helyrajzi száma, illetve a kötelezettséggel terhelt terület nem mindig esik egybe. A határsávok mellett a gazdáknak egyéb, olykor több méteres sávokról is gondoskodnia kell, például vegyszermentes sávról, vagy virágos védősávokról a beporzó rovarok és más hasznos szervezetek számára. Ezeknek megfelelően végzik el az olyan gazdálkodással járó egyéb folyamatokat is, mint a permet-, trágya-, vetés naplózás, levélanalízis, stb.
A fenti problémák természetesen kihatnak a termelékenységre, illetve az említett pályázati forrásokra is. A gazdálkodók részéről ezen gondolatok mentén igény támadt a digitalizációra, illetve az ahhoz kapcsolódó, értő, magasabb képzettségű munkaerő alkalmazására. Ugyanakkor időközben társadalmi oldalról is születtek igények, elvárások, melyek középpontjában a precízebb, kevésbé természetterhelő eljárások állnak.
Az új digitális eszközöknek, rendszereknek köszönhetően a szántóföld felosztása, belső és külső határai, részletes térképe már feltölthetőek a traktorok adatbázisába, azok megjelennek egy fedélzeti monitoron keresztül is. Ennek segítségével
a traktor lényegében emberi beavatkozás nélkül képes elvégezni a számára kiadott feladatot, ebben a teljesen automatizált rendszerben az embernek már csupán ellenőrző szerepe van.
Ez a jóval nagyobb hatékonysággal rendelkező rendszer hatással van a versenyképességre, az üzemanyag felhasználásra, a munkaidő kihasználtságára.Ugyanakkor nem csak a határokat tudják cm-es pontossággal beazonosítani, de adat is kinyerhető belőlük, pl. a sebesség, azonosíthatóak a művelhető terület könnyebben, nehezebben művelhető részei, az üzemanyag felhasználás az egyes blokkon belül, vagy a termelési hatékonyság. A hatékonyság növelésén túl, ezek az adatok több területen is a gazdálkodó segítségére tudnak válni, Godó Nándor ezzel kapcsolatban elsőként a vízelvezetést emelte ki. Egy hevesebb esőzést követően a kinyert adatokból tudható, melyek a feltalajnak azok a részei, melyek a legalkalmassabbak arra, hogy emberi beavatkozással elvezessék a felesleges belvízmennyiséget.
„Elég komoly gondot jelent a tavaszi kaszálásoknál, hogy az őzek beleellenek a combközépig érő lucernába, majd a gidákat ott is bújtatják. Emiatt előfordult már, hogy egy 10-12 hektáros táblában 12 gidát vágott le a kasza. Ez vadgazdálkodási szempontból sem előnyös, hiszen alig születtek meg ezek az állatok máris elpusztultak. Emiatt elindult egy olyan kísérlet, melyben drónokra hőkamerákat szerelünk fel, így a talajon lévő ember pontosan láthatja ezeknek az őzgidáknak a helyét, akiket így szakszerűen becsomagolva ki tud menteni a táblából” – mondta Godó Nándor.
A kísérletek azonban itt nem álltak meg sőt, a tüzetesebb vizsgálatok, jobb eredmények érdekében olyan feltérképező drónokat fognak használni, amelyek MTG modullal is rendelkeznek. Ez a modul a mobiltelefon-hálózaton küld és fogad adatokat, így lehetővé teszi, hogy a gazdálkodó által,
a hőkamera adatai alapján létrehozott kaszálási tilalmi zónákat néhány pillanaton belül továbbítsa a mezőgazdasági gépeknek,
melyek ezáltal képesek időben kikerülni pl. a táblában bújtatott gidákat, esélyt adva azok kimenekítésére.
„Az ellenőrzések és a jövő fenntartása, tehát a talaj védelme, az élővilág védelme szempontjából óriási perspektívák vannak a geoinformatikai és térinformatikai rendszerekben, melyek alkalmazása egyre szélesebbé válik, és amelyeket csak ajánlani tudok” – zárta beszédét Godó Nándor.
