A térinformatika körülvesz minket: mobiljaink műholdas helymeghatározást használnak, digitális térképeken navigálunk, hogy ne tévedjünk el. Továbbá a geoinformatika forradalmasítja a mezőgazdaságot, a szállítmányozást, az üzleti életet; de még a repülés, vagy a közműhálózatok sem képzelhetők el nélküle. Nem meglepő tehát, hogy a térinformatika az elmúlt évtizedekben szakmává, kézzelfogható valósággá és tudományággá fejlődött. November 15-én, a térinformatika nemzetközi napja alkalmából a PTE Természettudományi Karán tizedik alkalommal várták a terület szakemberei az érdeklődőket a Vargha Damján Konferenciateremben.
A X. GIS Day – a Térinformatika Napja konferencián az érdeklődők megtöltötték az impozáns konferenciatermet, így sokaknak nyílt lehetősége megismerni ennek a szakmának az érdekességeit és a technológiában rejlő gyakorlati lehetőségeket. Ami különösen örömteli volt, hogy középiskolásoktól egyetemistákon át a szakmai érdeklődőkig minden korosztály képviseltette magát. Az informatika és a földrajz határmezsgyéjét képző tudományt számos szemszögből mutatták be az előadók. Megtudhattuk, hogyan alkalmazzák a térinformatikát a gyakorlatban és az üzleti életben.
Dr. Trócsányi András, a PTE TTK dékánja örömmel üdvözölte megnyitó beszédében a téma iránt érdeklődő fiatalokat, valamint a magánszektorból a katedrára visszatérő itt végzetteket is: „Hogyan kapcsolható össze a tér és az informatika? Tulajdonképpen
a térbeli adat informatika segítéségével való tovább gondolása a mindennapokban, a gazdaságban, a mezőgazdaságban, a vízhasznosításban, a közlekedéstervezésben, és az élet számos területén történő hasznosíthatósága a térinformatika,
erről lesz ma szó” – hangsúlyozta a dékán, majd bemutatta a kar oktatási portfólióját. Kiemelte a térinformatika szakterület innovatív jellegét, amelynek története körülbelül 15 éve kezdődött: „rájöttek arra, hogy ezzel nem csak térképeket lehet rajzolni, hanem mindenféle ’varázslatra’ alkalmas, fiatalokat lehet vele elkápráztatni, jó publikációkat lehet róla írni, szakmai karriereket lehet rá felépíteni.” A térinformatika a földrajzi képzésben először, mint specializáció, majd mint mesterszak is megjelent, a közeljövőben egy angol nyelvű mesterszak indítását tervezik.
Az indiai Antarin Chakrabarty, aki a tavalyi online alkalmat követően már második alkalommal csatlakozott a szimpózium előadóihoz, a GIS szakértők és cégek lehetőségeit vizsgálta a felemelkedő országokban csodaszép képekkel illusztrált angol nyelvű előadásában. Bemutatta India sokszínű országában a bürokrácia és a legmodernebb technológia alkalmazása között feszülő ellentéteket. Elmondta, hogy előfordul, hogy a térinformatikai adathalmazokat, térképeket nem digitálisan, hanem papír alapon tárolják, ezért néha így viccelődik:
„Indiában olykor nem kilo-, mega-, vagy terrabájtban mérjük az adatmennyiséget, hanem kilogrammban!”
Véleménye szerint a „párbeszéd megkezdése a legfontosabb, hiszen az kölcsönös tiszteletet szülhet, ami pedig megértéshez, akár partnerséghez vezethet” – hangsúlyozta Antarin Chakrabarty. Majd beszámolt róla, hogy az 1980-as években az első metró Indiában magyar közreműködés mellett valósult meg, és 2020-ban újabb partnerségi lehetőség jelent meg a Pécsi Tudományegyetemmel.
A továbbiakban érdekes előadásokat hallhattak a résztvevők, valamint a konferenciaterem előtt VR és 3D szemüvegeket is kipróbálhattak. Az első magyar nyelvű előadást Zboray Zoltán tartotta a Geoinformációs feladatok a HM Zrínyi Nonprofit Kft.-nél témában. Megtudhattuk, hogy a cég a teljes térképészeti vertikumot lefedi
földön, vízen, levegőben,
továbbá nyomdai termékeket is előállítanak a honvédség részére. Ezen kívül légi felvételek digitalizálását is végzik és a légifényképész csapat bővítését tervezik a következő két évben.
A Mecsekérc Zrt. képviseletében Benő Dávid a térinformatika földtudományban betöltött szerepét mutatta be. A cég 2005-től nem bányászati célú földalatti térkiképzési tevékenységet folytat. A térinformatika terén kutatásokat is végeznek, a B-3 kutatóárok projekt célja a Boda-Büdöskúti törészóna korának, aktivitási periódusának, mozgásmechanizmusának pontosítása, valamint a törészóna által érintett alaphegységi képződményeket borító felső-pannon és negyedidőszaki üledékek települési viszonyainak feltárása. Az előzetes geofizikai – elektromos, mágneses - mérésekről, a kutatás előrehaladásáról is beszámolt az előadó. Izovonalas térkép, majd a megvalósult kutatóárok 3D-s modellje is elkészült. „Ahogy haladt a kutatás, az árok kiképzése, megkutatása mellett a megrendelőnek egy állapottérképet is készítettünk, amin látszott, hogy éppen hogyan áll a kutatás” – számolt be Benő Dávid térinformatikus.
Részletesen bemutatta a precíziós mezőgazdaságban alkalmazott alapvető térinformatikai megoldások webes felületen való használatát Okvátovity István, az Axiál Kft. térinformatikai fejlesztő munkatársa. Rávilágított arra is, ugyan jelenleg az összes terület csupán 7%-át művelik precíziós gépekkel, amelyeknek +/- 1 centiméter a hibatartománya, 2030-ra ezt 75%-ra szeretnék emelni Magyarországon. Ennek
pénzügyi, környezetvédelmi, társadalmi előnyei is vannak, és az átállást támogatással ösztönzik.
Majd Határok a mezőgazdaságban – azaz térinformatika a traktorban címmel dr. Godó Nándor ismertette a tapasztalatait érdekes előadásában.
A geoinformatikai módszerek kihasználatlan területei és népszerűsítésük lehetőségei vázolta a földrajzi kutatásokban, a Modern Geográfia c. folyóirat példáján Tóth Emese Zita, a PTE TTK Földrajzi és Földtudományi Intézet mesterszakos hallgatója. Majd a ArcGIS Reality Studio használatával történő fotogrammetriai adatgyűjtésről hallhatott érdekes előadást a közönség Halmai Ákostól, a GDi Magyarország Kft. képviseletében. A jubileumi térinformatikai nap alkalmából finom
GIS Day tortával is készültek a szervezők.
A délutáni részben pedig a térinformatikai alkalmazásokat gyakorlati foglalkozás keretében mutatta be Kovács Dániel Márton, Bugya Titusz, Kiss Kinga, Gyenizse Péter, Pirkhoffer Ervin, Balogh Richárd és Halmai Ákos, valamint drónreptetés és talajradar is várta az érdeklődőket.
PTE TTK Geoinformatika mesterszak »