A repülőgépek pilótáit lézerrel zavaró támadók detektálására fejlesztenek speciális eszközt a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar, valamint Műszaki és Informatikai Kar munkatársai egy ipari partnerrel együttműködésben.
Ma már széles körben lehet vásárolni lézeres mutatókat és mutatópálcákat, melyek illetéktelen kezekben akár veszélyesek is lehetnek. Az eszköz típusai széles skálán mozognak, a hétköznapok során használt, kis teljesítményű készülékektől, az egészségügyben és az iparban használatos nagy teljesítményű lézerekig. Magyarországon ezeket egy hivatalos szabványnak megfelelően több osztályba sorolják.
„Azokhoz a mutatópálcákhoz vagyunk szokva, amelyeket az oktatók használnak a tanórákon, de
létezik olyan típus is, mely már 10 méterről képes kiégetni a falat, vagy meggyújtani egy gyufát.
Vagyis ezeknek az eszközöknek hihetetlen energiája van, és akár 18 kilométerről is képesek eltalálni egy repülőgépet.” – mondja dr. Pirkhoffer Ervin, a PTE Természettudományi Kar Földrajzi és Földtudományi Intézet egyetemi docense.
Az elmúlt években sajnálatos módon elszaporodtak azok az esetek, amikor magánszemélyek ezeknek az eszközöknek a segítségével próbálják megzavarni a számukra nem kívánatos légiforgalmat oly módon, hogy belevilágítanak a pilóták szemébe.
Évente nagyjából 60 000 ilyen esetet regisztrálnak világszerte.
„Ez különösen akkor veszélyes, ha a repülőgépen csak egy pilóta van, aki néhány percre elveszíti a látását, de az is előfordul, hogy valakinek véglegesen sérül a szeme, vagy nem tudja letenni a gépet. De gondoljunk bele abba az esetbe, amikor ez nem egy Pécs-Pogány méretű repülőtéren történik, hanem San Franciscóban, ahol percenként szállnak fel-le a gépek. Ott, ha egy pilóta elveszíti az uralmát a repülő felett, akár egy másik járatba is beleütközhet” – hangsúlyozza Pirkhoffer Ervin.
A lézerek ilyen típusú használata szabálysértésnek minősül, hiszen kimeríti a légi közlekedés rendjének megzavarását, így büntetendő is. Néhány évvel ezelőtt például már vádat emeltek egy fiatal magyar férfi ellen, aki vadászlámpájának fényével zavarta a magyar-ukrán határtérségben repülő helikopter pilótáit.
„Egy ipari partnerrel, a Fly-coop Kft-vel együttműködésben egy olyan eszközt fejlesztünk, amely arra szolgál, hogy detektálja ezeknek a “lövéseknek” a pontos helyszínét, a tervek szerint 5 méteres pontossággal. Ily módon a hatóságok segítségére tud lenni, hogy azonosítsák és elfogják az elkövetőt” – magyarázza az egyetemi oktató.
Kellő mennyiségű adatok birtokában akár egy világméretű adatbázist is össze lehetne állítani, zónákat lehetne kijelölni, melyek alapján a pilóták előre tudhatnák melyek azok a területek, ahonnan zavarásra számíthatnak. A jelenleg zajló kutatás-fejlesztés egyik része a Természettudományi Karon zajlik, a másik részét, mely valódi repülőgépes kísérleteket jelent, a Fly-coop Kft. végzi. Utóbbi során a detektáló eszközt a légijárművek különböző részein helyezik el, így keresve azok legoptimálisabb helyét. Ha például a pilótafülkében lehetne azt elhelyezni, kevésbé kellene a külső hatásokra nézve ellenállónak lennie.
„Elsőre nem tűnik olyan bonyolultnak a lövés helyének meghatározása, de azért csak
gondoljunk bele, hogy egy repülőgép leszállás közben 270 km/h-val megy, tehát másodpercenként hihetetlen mennyiségű távolságot tud megtenni.
Az egyik pillanatban itt van, a másikban ott, miközben valaki – aki stabil, nem mozdul, esetleg állványt használ – becélozza egy lézerrel. Ugyanakkor éppen ezért tudjuk néhány másodperc alatt jól meghatározni a helyzetét a térben, illetve, hogy milyen magasságból lőtt” – mondja Pirkhoffer Ervin.
Az egyetem részéről a projektben a PTE TTK Földrajz és Földtudományi Intézetének oktatói, PhD hallgatói, tanársegédjei vesznek részt, illetve a Műszaki és Informatika kar egyik matematikusa. A projekt a tervek szerint két évig fog tartani, vagyis legkorábban 2026-ban várható, hogy a szabadalmaztatást követően részletesebben is megismerhessük ezeket az eszközöket.
A projekt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal alapjának 597 millió forintos támogatásával valósul meg.
