A Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete (SZBKI) és a Varga Pincészet konzorciuma április 23-án, Pécsett zárta le azt a közös kutatás-fejlesztési projektet, amelynek eredményeként új, betegségeknek ellenálló szőlőfajták és magas hozzáadott értékű borászati termékek születtek. A program során létrehozott innovatív borok és termesztéstechnológiák nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi piacon is megállják a helyüket – mindezt fenntarthatóbb, környezetbarát módon.
Ha a szőlő ismerné a közmondást, miszerint „jobb félni, mint megijedni", bizonyosan a Balaton-felvidéki ültetvényeket választaná új otthonául. Itt ugyanis olyan új szőlőfajták születtek, amelyek nem rettegnek a lisztharmattól vagy a peronoszpórától – mert egyszerűen nem kell. Rezisztensek. És nemcsak a betegségeknek, hanem a borpiaci kihívásoknak is.
A közös projekt célja nemcsak az volt, hogy új fajtákat hozzanak létre, hanem hogy ezekhez testreszabott borászati technológiákat is fejlesszenek. Az új fajtákból készült borok már most is megállják a helyüket a nemzetközi piacon:
a Jázmin fehérbor, az Irsai Olivér-Jázmin házasítás, a Pinot Regina rozé és a Merlin-Merlot vörös bor
a rendezvényen nemcsak bemutatkozott, hanem kóstolható is volt.
„Ez a projekt több volt egyszerű kutatásnál – csapatmunka volt, ahol a laboros mérések és a szőlőmunkák együtt írták a történetet. Az együttműködésnek itt nincs vége –
ez csak a kezdet”
– mondta Madaras Zoltán, a PTE SZBKI elnöke.
Az eseményen dr. Teszlák Péter, az SZBKI kutatási igazgatója hangsúlyozta: „Egy szőlőfajta megszületése akár 10-15 év is lehet. Ez nem sprint, hanem maraton. De az igazi kérdés nem az, hogy mennyi ideig tart, hanem hogy milyen jövőt építünk vele.”
A borászati munka során laboratóriumi mérések és érzékszervi kóstolók váltották egymást – hétről hétre tematikusan, tudományos alapossággal.
„A szőlőfajták olyanok, mint az emberek.
Meg kell őket ismerni, hogy a legjobbat hozhassuk ki belőlük” – fogalmazott Ipacs Szabó István, az SZBKI főborásza.
A projekt egyik legfontosabb eredménye, hogy az új fajták termesztése során
a növényvédő szerek mennyisége akár 80–90 százalékkal is csökkenthető.
Ez nemcsak a termelők költségeit csökkenti, hanem a környezeti terhelést is – kevesebb vegyszer, alacsonyabb üzemanyag-felhasználás, tudatosabb gazdálkodás.
„A Bianka szőlő példája jól mutatja, mekkora potenciál van a rezisztens fajtákban” – emelte ki Csiszkó Gábor, a Varga Pincészet ügyvezetője. „A cél most az, hogy ezek az új fajták ne csak a szakmai berkekben váljanak ismertté, hanem a borfogyasztók poharaiban is.”
A projekt ugyan lezárult, de az együttműködés nem: a résztvevők szerint ez csupán egy hosszútávú innovációs út első állomása. A cél: egy fenntarthatóbb, versenyképesebb, zöldebb borászat – ami talán már nincs is olyan messze.
