Az Európai Mobilitási hét (szeptember 16-22.) apropóján próbáljuk felhívni a figyelmet arra, hogy nemcsak autóval, tömegközlekedéssel vagy gyalog járható be a város. Interjúalanyom tapasztalt cangás: Budapesten és Pécsett is dolgozott biciklisfutárként, és a mai napig nem rettenti sem szél, sem hó, sem hegy, sem völgy attól, hogy bringával közlekedjen. Óvatosságból nem árulom el a nevét, mert (túl) őszinte intelmei következnek.
„Hát, Pécsett bringázni izgalmas.
Ha az embernek van kb. húsz év tapasztalata a városi kerékpározásról és ebből olyan négy év budapesti, akkor már csak olyan kellemesen veszélyes, mint egy zavarosvízű ausztrál folyóparton krokodilt keresni.
4 nagy kerékpáros útvonalunk van.
Az egyik a Budai Vám – Zsolnay Negyed.
Ez a legfiatalabb, többnyire aszfaltos, járdától és forgalmi sávtól jól elválasztott. Ez a szakasza két hibával bír: egyrészt nem egyenesítették ki benne a hullámvasutat úgy, ahogy anno a járdában. Így mondjuk, Mari néni, akinek nincs olyan combja, mint nekem, tuti nem teker fel rajta a bevásárlással. De én is nehezen tenném, mert a másik hibája, hogy mióta elkészült,
a gyalogosok 95%-a ezt használja a járda helyett és nyilván a panelok lakógyűléseit is ezen tartják.
A másik szakasza a forgalmi sávra festett vegyeshasználatú út a Diósi utcán. az nagyjából 30-35 fokos lejtő. Lefelé vicces, csak tudjon az ember megállni ott, ahol a Mohácsi út keresztezi – visszafelé rajtam kívül pár versenyző szokott csak felmenni rajta.
A következő a Zsolnay Negyed- Belváros – 400 ágyas kerékpárút.
Ez a Zsolnaytól belvárosig egy vegyes út a Ledináig. Az teljesen oké fel is, le is. Az autósok viszonylag korrektek még csúcsidőben is, és el lehet férni az úttesten. Az egyetlen nehézség a nyomvályús pár méter a buszmegálló előtt. Majd jön a Felsővámház utca: térköves bicikliút megintcsak járdától és forgalmi sávtól független. Kicsit rázós, de lehet rajta menni a megengedett 30-cal – ha nem minden gyalogos ezt használná! De van itt még egy további nehezítés is, ugyanis sokan azzal kerülik meg a fizetős parkolást, hogy a bringasávot használják rá.
Belvárosi szakasz: A Király utcát elkerüli egy kerékpáros út, amit soha senki nem használ. Kerékpárosként ugyanis választhatsz: vagy mész a forgalomtól mindkét irányban lezárt szakaszon, amiről nem tilt ki a tábla és kerülgeted az embereket; vagy mész egy szűk, nagyon rossz állapotú úton, épphogy vagy épphogy nem férsz majd el ha jön rajta autó. És utóbbi csak azért teszed, hogy teljesen indokolatlanul megmássz 30 méter szintkülönbséget.
Belváros- 400 ágyas
Ez minden biciklis utak viccének vicce.
A lehetőségeid:
A, Elfelejted, hogy létezik bicikliút, és normális járműként közlekedve felmész a körforgalomba és nyílegyenesen, jó sebességgel (simán 40-50 km/h) eltekersz a teljesen kulturált úton. Legrosszabb esetben lesz néhány autós, aki rád dudál.
B, A kerékpárutat használod. Na, ez olyan, mintha valami elborult művész fogott volna egy várostérképet, és azt mondta volna: ó, hát hogyan lehetne a leghosszabb utat felrajzolni ide A és B között úgy, hogy azért visszafordulás ne legyen benne, de lehetőleg rövid egyenes szakaszokból álljon szűk derékszögű kanyarokkal. Majd összekötötte volna a sarokpontokat a panelházak parkolóhoz vezető kis útjaival… És mindez végül befut egy piros térköves járdától, forgalmi sávtól független
kerékpárútba, amit ugyan kik használnak? Na, kik? (nevet) Hát persze, hogy a gyalogosok!
A 3. számú út a Kertvárosi. Alig járok arra, itt nincs sok tapasztalatom. Ha Kertiben van dolgom, a 6-os úttal párhuzamosan tekerek, ami teljesen jó. Ott az autósok is kulturáltak.
A 4. az Uránváros – Orfű.
Ez szerintem egy teljesen jó kerékpárút. Figyeltek a minőségre és arra is, hogy hol menjen. Egyetlen hibája viszont az, hogy két vagy három helyen már a gerincén túl keresztezi az autóutat. Ezek az átjárók beláthatatlanok autóból és kerékpárról is, ráadásul lejtőben vannak, úgyhogy jó nagy sebességgel lehet kivágódni az autósok elé – akik ugye, erre nem fognak számítani.
Kerékpározni Pécsett nem bicikliúton
A legtöbb autós viszonylag normális. De amikre mindenképpen számítanod kell:
1.Lesz olyan, aki lecentiz. Nagyon sok autóst nem érdekel, hogy biztonságos oldaltávot tartson.
2.Rengetegszer lesz olyan, hogy egy autós megelőz, majd azonnal belassít előtted, vagy meg is áll, és aztán lekanyarodik.
3. Kevesen használják az indexet.
4. Lesz olyan, aki megelőz a körforgalomban, ami – amikor először éled át – rendkívül ijesztő tud lenni.
5. Az olyan utakat, amiken sávot keresztezve tudsz csak balra kanyarodni, érdemes elkerülni, főleg, ha van várakozó sáv is ehhez Itt alig van esélyed arra, hogy valaki engedjen kanyarodni, viszont mögötted torlódni fog a kocsisor és lesz legalább egy, aki elkezdi tolni a másikat. Ilyen helyek előtt érdemes felmenni a járdára, és a zebrán átjutni a túloldalra.
Járdázás:
A legtöbb olyan út mellett, amin tilos kerekezni vagy ami nagyforgalmú széles járdák vannak, ott bőven lehet vegyesforgalmazni. A gyalogosok – pár 60+-ost kivéve – elég jól tolerálják ezt.
Drága kerékpárt, ha nem kifejezetten sportcélokra akarjuk használni, semmiképpen ne vegyünk. Felesleges.
Imádom a fixie-ket, vagyis a rögzített hátsókerekes kerékpárokat, mert menők. De Pécsen sok a lejtő, és a fixie lényege éppen az, hogy csak akkor forog a kerék, ha hajtasz – itt meg folyamatosan ellen kell tartani neki, ami rövid időn belül szétkapja az ember térdét. Utóbbi személyes tapasztalat.
Érdemes tanácsot kérni a boltosoktól, ők tudják, mire van szükség itt.
A lámpákra figyeljünk: az elől lévő fehér ne villogjon, mert az nagyon tud fájni mindenkinek. Őszintén szólva
régen nem voltam híve a sisaknak, de kell.
Már vannak egészen kényelmesek is.
A bringát érdemes regisztráltatni a rendőrségen, mert könnyebben megtalálják, ha elveszne. Ha parkoltatjuk valahol, akkor a colstock vagy az U-lakatok a jók, a sodronylakatokat és a szintén sodronylakatokból készült gerinclakatokat simán szét lehet szedni másfél perc alatt. A belvárosban sok kerékpártároló van, a villanyoszlopok, oszlopok nagy része is használható, de ügyeljünk arra, hogy ne lehessen leemelni a bringát zárral együtt! Tűzcsapokhoz se jusson eszünkbe hozzákötni a kerékpárt. Lépcsőházakban vagy korláthoz kell kötni, vagy bevinni a lakásba. Az a tapasztalatom, hogy lépcsőházakból könnyebben kötnek el lovakat, mint nyílt terepről. Személyes kedvenceim a Tudásközpont előtti „tányéros” bringatartók, azokat nagyon jó megoldásnak tartom.
A lopások terén Pécsen egészen jól vagyunk: ritkán hallok eltűnt lovakról, viszont gyakran találkozom olyan lezárásokkal vagy lezáratlanságokkal, amik Budapesten 3 percig sem maradnának ott.
Ami viszont előny a fővárosnak:
Pécsett az autósok nincsenek hozzászokva a kerékpáros forgalomhoz.
Nem hagynak se középen se jobboldalt menekülő útvonalat. Sőt, a gonoszabbja még rád is húzza a kocsit, hogy nehogymár gyorsabban eljuss valahová, mint ő. Illetve itt is megvan az az általános, országos sérelem, hogy a bringások nem fizetnek súlyadót, cascot, útdíjat, benzinjövedéket, stb. – akik így gondolkodnak, keresni fogják a konfrontáció lehetőségét.
De összességében Pécs jól tekerhető!
Végül pedig nem győzöm hangsúlyozni: a KRESZ-t érdemes elolvasni, fantasztikusan jó szabályrendszer!”
