Jó terméshozamú, kiemelkedő bort adó szőlőfajták nemesítésén dolgoznak a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetben, amelyek lépést tartanak a klímaváltozás okozta kihívásokkal, és ellenállnak a kórokozókkal szemben, így sokkal kevesebb permetezés mellett, környezetkímélőbben termeszthetők. Dr. Kozma Pál, a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet (SZBKI) Szőlőnemesítési és Génmegőrzési Osztályának vezetője a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Zöld Könyvtár munkacsoport szemeszternyitó előadásán szeptember 21-én a Tudásközpontban bemutatta a kutatási folyamat eredményeit, jelenlegi állását és a kihívásokat. Előadása után kérdéseikre is választ kaphattak a szakembertől az érdeklődők.
(Szüreti bemutató a PTE SZBKI, Szentmiklós-hegyi Kísérleti Telepén, 2021. 09. 10. Fotó: Csortos Szabolcs)
Meglepő tény, hogy
az Európai Unió mezőgazdasági területén felhasznált összes növényvédőszer mennyiségének a felét a szőlőültetvényeken használják fel
, amelyek mindössze az összes terület 2%-án terülnek el, ebből is egyértelműen látszik, mennyire környezetszennyező a szőlőtermesztés. De természetesen ez nem volt mindig így. A 19. század közepéig nemigen volt szükség növényvédelemre a szőlő esetén, számottevő kártevő, kórokozó nem nehezítette a termesztést. Azonban a társadalmi változások, a fokozódó kereskedelem, a közlekedés fellendülése nyomán Észak-Amerikából több szőlőkórokozót behurcoltak. Így Európában is megjelent a lisztharmat (1845), filokszéra (1863), a peronoszpóra (1878) és a feketerothadás (1885), amelyek óriási károkat okoztak a szőlőtermesztésben. Az állomány kétharmada elpusztult, amely társadalmi katasztrófát is magával vont.
(Szüreti bemutató a PTE SZBKI, Szentmiklós-hegyi Kísérleti Telepén, 2021. 09. 10. Fotó: Csortos Szabolcs)
A megoldási lehetőségek egyik fő iránya a kémiai védekezés növényvédőszerekkel, amely súlyos következményekkel jár mind a környezetünkre, mind az egészségünkre. A másik, innovatív megoldás a szőlő rezisztenciára nemesítése, amely a magasfokú, tartós ellenállóság mellett magas minőségű csemegeszőlő és borszőlő termesztést tesz lehetővé, emellett környezetkímélő és sokkal egészségesebb a fogyasztók szempontjából is. Ez utóbbi területen végez fontos és hiánypótló kutatásokat a Szőlőnemesítési és Génmegőrzési Osztály Dr. Kozma Pál vezetésével a PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetében.
(Dr. Kozma Pál a szüreti bemutatón, PTE SZBKI, Szentmiklós-hegyi Kísérleti Telepén, 2021. 09. 10. Fotó: Csortos Szabolcs)
Dr. Kozma Pál A szőlő környezetkímélő termesztése, innovatív rezisztens fajták nemesítése, használata című előadásában ismertette a szőlő rezisztenciára nemesítésének főbb állomásait, a több évtizedre visszanyúló szisztematikus, kitartó, felelősségteljes, ugyanakkor jövőbe tekintő, arra felkészülni vágyó kísérleti törekvéseket.
„Fontos a minél változatosabb génanyag megőrzés, a fenntartható szőlőtermesztés. Átütő erejű fajtát kell előállítani, és legalább tizenöt évvel előre kell gondolkodnunk”
– hangsúlyozta Dr. Kozma Pál. Előadása során felhívta a figyelmet arra, ha valaki szőlőt ültet, nagyon oda kell figyelni, hogy az egyes szőlőfajták pontosan mire és milyen mértékben rezisztensek.
A PTE SZBKI rezisztencia nemesítési célja a minőség és rezisztenciák kombinálása génpiramidálás segítségével. A várható eredmény pedig az lesz, hogy járványos helyzetben sem kell majd védekezni, a rezisztancia áttörésének megakadályozásával pedig hosszú távú stabilitást lehet létrehozni.
Így az új szőlőfajták környezetbarát, versenyképes, és nem utolsósorban jövedelmező lehetőséget nyújtanak.
Dr. Kozma Pál részletesen bemutatta a már államilag elismert innovatív rezisztens szőlőfajtákat: Jázmin, Sylver, Andor, Borsmenta, Pinot regina, Csanád, Pálma. Az ígéretes, állami elismerésre bejelentett innovatív rezisztens szőlő fajtajelölteket is megismerhették az érdeklődők, köztük a Pamerzs, Merlin, Caberson, Abigél, valamint a Don Tillia.
(Szüreti bemutató a PTE SZBKI, Szentmiklós-hegyi Kísérleti Telepén, 2021. 09. 10. Fotó: Csortos Szabolcs)
