close
CímlapZöldMagyarország zöld úton jár – párbeszéd a környezetünk védelméről

Magyarország zöld úton jár – párbeszéd a környezetünk védelméről

2021. november 11.

Az elmúlt 25 év, valamint a ma és a jövő környezetvédelmet alakító döntéshozóinak krémje ült össze egy kerekasztal-beszélgetésre november 11-én a PTE KTK egyik termében. Utóbbiakat a Pécsi Tudományegyetem hallgatói, előbbieket az ország első zöld egyetemének és a magyar kormány környezetvédelmi ügyekben releváns jelenlegi döntéshozói képviselték.

Az eseményen részt vett  dr. Miseta Attila, a PTE rektora, Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára, dr. Szili Katalin, Universitas Quinqueecclensiensis Alapítvány, kurátor, korábbi környezetvédelmi államtitkár, Kővári János, Baranya megye fenntartható városfejlesztésért felelős biztosa, Kulcsár Tünde, a PTE Zöld Egyetem projekt koordinátora, valamint  Király Nóra, a Zöld Követ Egyesület elnöke. Az eseményt Koltai Arnold, a PTE Hallgatói Szolgáltatási Központ megbízott vezetője moderálta.

“A klímavédelem globális probléma, de rendkívül bonyolult összehangolni a lokális, regionális és nemzetközi tevékenységeket, így a közös célok elérése is nehezebb”

- mondta el Steiner Attila államtitkár, utalva egy, a közelmúltban lezajlott európai egyeztetésre (Glasgow Climate Change Conference). Az emisszió csökkentésének érdekében - de minden más környezetvédelmi kérdés esetében is - fontos, hogy konkrét intézkedések legyenek, és ezeket, valamint az ezekhez kidolgozott szankciókat is foganatosítsa az ország. - hangzott el. “A kulcs az, hogy a gazdasági növekedés ne járjon együtt a széndioxid-kibocsátás növekedésével”- jelentette ki Steiner Attila, aki a weben is elérhető Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiára is utalt.

Az államtitkár elmondta: cél, hogy Magyarország villamosenergia-termelésének 90%-a széndioxidmentes legyen. Ehhez a kormányzat az atomenergián túl az ország adottsághoz legjobban illeszkedő megújuló energiaforrás használatát tartja optimálisnak: napelemekben gondolkodnak. “A ma hazánkban működő napelemek kapacitása már meghaladja a Paksi atomerőmű kapacitását” - jegyezte meg az államtitkár, majd hozzátette:

a kormány egy 200 milliárd forintos pályázat meghirdetését tervezi,

mellyel elsősorban azoknak a lakosoknak szeretnének anyagi lehetőséget teremteni a napenergiára való átállásra, akiknek ezt saját költségvetésünkből nem lenne módjuk megtenni. A pályázat kiírása december 6-ra várható. A közlekedés területén az elektromos tömegközlekedési eszközökkel segítenék elő a zöld átállást, jövőre 1100 elavult buszt terveznek lecserélni. A lakossággal való szoros együttműködést a hulladékkezelés kapcsán az ún. hulladékradar mobiltelefonos applikáció  szimbolizálja leginkább. Ez egy olyan alkalmazás, mely révén az illegálisan elhelyezett hulladékra vonatkozó adatokat lehet bejelenteni az illetékes hatósághoz Magyarország területén. Az államtitkár ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a hulladékokra erőforrásként is kell tekintenünk: “Fontos, hogy Magyarország rendelkezzen olyan technológiákkal, melyek révén a használt akkumulátorokat, napelemeket újra tudja hasznosítani!”

A Pécsi Tudományegyetem régóta élen jár a környezetvédelem területén.

Zöld Egyetem program, Solar decathlon, a Modern Városoknak köszönhetően létrejött épületek optimális energiahatékonysága, az elektromos autók folyamatos térnyerése az egyetem jármű flottájában, a PTE Virtuális Erőmű Programban való kimagasló részvétele, a víz újrahasznosítása öntözéshez, PET-palackmentes egyetem - sorolta a PTE apróbb és a nagyobb volumenű, a zöld gondolathoz kötődő konkrét, és nemzetközileg is elismert tevékenységét Miseta Attila.

A rektor azt is hozzátette: több olyan nemzetközi pályázatban vesz részt a PTE, melyek gyümölcsei csak a későbbiekben érnek be, de a zöld szemléletmód meggyökeresedéséhez járulnak hozzá.A campusokat övező terek fásítási programjával és a kerékpárutakkal van még teendőnk, de természetesen vannak egyéb további feladataink is e téren. Rendkívül büszke vagyok a Zöld Egyetemek rangsorában elért helyezésünkre, de még van tennivalónk” - tette hozzá Miseta Attila.

“Magyarországon az első a PTE, a világban 59.  helyen áll a zöld egyetemek sorában”

- tette hozzá a rektor gondolataihoz Szili Katalin, az Universitas Quinquecclesiensis Alapítvány kurátora, majd elmondta: a PTE már dolgozik saját fenntartható fejlődési stratégiáján. A cél, hogy 2027-re az első 20 helyezett között szerepeljen a Pécsi Tudományegyetem a Green Univeristies listáján. Azt is megjegyezte, hogy a teljes egyetemen januártól megvalósuló teljesítményértékelési rendszer is tartalmaz majd kifejezetten a környezetvédelemre vonatkozó elemeket. A közelgő PLANET Budapest rendezvényen az ország nagyegyetemei közül csak a Pécsi Tudományegyetem képviselteti magát, egyike lesz azon hat magyar felsőoktatási intézménynek, mely saját standdal jelenik meg, az itt folyó környezetvédelemhez kapcsolódó kutatásokat, projekteket bemutatva” - tette még hozzá.

A globális tendenciákkal kapcsolatban pedig kutatásokat idézve kijelentette: “Nem elég csak a környezetet védeni.

Ma a gazdasági, a szociális és az ökológiai problémák rendszerként jelennek meg, csak így értelmezhetők.”

Az ökováros stratégiáról beszélt Kővári János, aki azt hangsúlyozta, hogy az adott település adottságaiból kiindulva lehet csak a konkrét cselekvési terveket meghatározni. Pécsett a Mecsek nem kedvez a kétkerekes közlekedésnek - emiatt is született meg az elektromos rásegítéssel rendelkező közbringa program. Az is fontos, hogy a közelmúltban 10 elektromos busszal bővült a város tömegközlekedése"Már nem is lehet letéríteni erről a pályáról a várost” - jelentette ki Kővári János, majd azt firtatta, hogyan érdemes élni a személyes életben. “Úgy gondolom, van egyfajta zöld katasztrófa-gondolkodás, ami szerint úgysem tudjuk megmenteni a bolygónkat. Pedig még tudjuk menteni.”

Király Nóra, a másfél éve alakult Zöld Követ Egyesület vezetője utóbbi gondolathoz kapcsolódva már egyenesen ökoszorongásról beszélt: szerinte a bolygónk sorsa iránti aggodalom egyre többekben ébreszt már-már kóros szintű aggodalmat. Az egyesületük célja az, hogy a környezetvédelmet a hétköznapok szintjén is megjelenítsék. A Planet Z mozgalom jegyében a titokon, instán, fiatal influenszerek révén próbálják edukálni az arra fogékonyakat.

A szelektív hulladékgyűjtés, a komposztálás, vászonszatyorok használata az eldobhatók helyett, a pet palack helyett a kulacs használata, az energiatakarékosság (lekapcsolt villany, elzárt csap) fontosságát hangsúlyozó edukációt folytatnak.

Hallgatói kérdésre válaszolva Miseta Attila elmondta, hogy elsősorban a szemléletmódbeli változást tartja fontosnak, melyek bizonyos területeken elegendőek is. “A nagyobb infrastruktúrát is érintő fejlesztésekhez viszont szükségünk van forrásokra, kormányzati támogatásra is” - tette hozzá a rektor.
Kérdés érkezett annak kapcsán, hogy a Párizsi egyezmény szép céljaihoz nem társul semmiféle szankció azokra nézve, akik nem tartják be az abban leírtakat. “Ez globális szintű probléma, és emiatt is nagyon fontos az, hogy a transzparens rendszerek mentén váljanak mérhetővé és láthatóvá azok az eredmények, melyeket egy-egy ország elér a környezetvédelem területén” - válaszolt Steiner Attila államtitkár.
Hallgatói kérdés volt az is, hogy a már csak az évtizedek alatt kialakult megszokásból adódó környezetterhelő életmódot folytató idősebb generációt hogyan lehetne edukálni.  Szili Katalin szerint az idősebb korosztály is fogékony tud lenni a szemléletmód-váltásra, különösen, ha a VEP játékosított, jutalomrendszerét alapul véve a gamifikáció elemeivel támogatnák is ezt.

UnivPécs

UnivPécs

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni