close
CímlapZöldMegoldások a klímaváltozásra

Megoldások a klímaváltozásra

2022. május 31.

Dittrich Ernő a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának oktatója, aki a vízvédelem és a vízi ökoszisztémák mellett a klímavédelemmel is foglalkozik. Olyannyira fontos számára ez a témakör, hogy klímavédelmi szakértői jogosultsága mellett egyik saját cége is ezzel foglalkozik.  A jövő neve halál/élet? - Megoldás a klímaváltozásra, avagy a változás 6 programja című, nemrég megjelent könyvében a klímaváltozás megoldásáról ír, amit egy hat programból álló rendszerként vázol fel az olvasónak olyan, hétköznapjainkban is alkalmazható praktikákkal, amelyekkel hatalmas lépéseket tehetünk a Föld megmentéséért.

Honnan jött az ötlet a könyv megírásához?
Legalább huszonöt éve gondolkodom a klímaváltozás problémáján. Kiskorom óta nagyon érzékeny vagyok a környezeti változásokra, és már a kilencvenes években láttam ezeknek a hatásait. Már tizenhat-tizennyolc éves koromban is ezen járt az agyam, de akkoriban azt sem értették, miről beszélek.

25 éve azon gondolkodom, mi lehet a megoldás - ennek eredményeit foglaltam össze a könyvemben.

2019-re állt össze a fejemben a teljes megoldásegyüttes, addig borzasztóan pesszimista voltam: azt gondoltam, egyszerűen nincs megoldás. Aztán szép lassan, évről évre jöttem rá a megoldás egy-egy részére, és ezek az apró mozaikok eleinte szigeteket, majd egyre nagyobb rendszert alkottak, és végül kialakult belőlük egy komplex struktúra. Amikor az utolsó nagy mozaik bevillant, döbbentem rá, hogy működőképes és teljes a rendszer.
A könyvvel az volt a célom, hogy az egészhez, mint egy nyitott forráskódú rendszerhez teljes szabad felhasználással sokan hozzáférhessenek, gondolkodjanak el rajta és ha akarják, egy részét adaptálják a saját életükre, alakítsák át kedvükre. Az a jó ebben, hogy egy jól alakítható és formálható, különféle kulturális és gazdasági rendszerekre is adaptálható szerkezetről van szó. Ez a könyv megoldja a klímaszorongást, optimista és pontosan elmondja, mit kell tennünk.

Mitől lehet az, hogy még mindig vannak emberek, akik nem hiszik el, hogy a klímaváltozás létezik vagy tagadják az egészet? Egyáltalán meg lehet vagy érdemes lehet meggyőzni őket az ellenkezőjéről?
2019-ben készült egy összeurópai felmérés, ami szerint az európai lakosság 91 százaléka tudja, hogy a klímaváltozás tény és az emberiség egyik legnagyobb problémája. Ez örömhír volt számomra, főleg annak tudatában, hogy ez az arány 2004-ben még kevesebb, mint 20 százalék volt. Egyébként mi, magyarok is jól állunk: meglepetésemre nálunk ez az arány 93 százalék. Ez még nem jelenti azt, hogy az emberek tesznek is a klímaváltozás ellen, de legalább tisztában vannak vele.

Meggyőződésem, hogy a klímaváltozást tagadókkal nem lehet mit kezdeni. Ők szépen lassan ki fognak kopni a társadalomból.

Úgy gondolom, az emberek ösztönösen azt a régi érvrendszert, hitrendszert védik, amely beléjük van épülve, így a nézőpontjukat csak nagyon lassan képesek átalakítani. Vegyünk például egy ma 60 éves embert, ő 20 éves kora óta azt mondja teljes hittel, hogy egy természetes felmelegedési folyamat zajlik, nem az emberiség tehet róla és egyébként is, túlzás az egész. Ő 60 éves korában már csak azokat a hangokat hallja meg, amik az ő véleményét támogatják, minden mást lesöpör. Ezért telt 50 évbe, hogy a lakosság 91 százaléka elhiggye. Két generáció kellett a fordulathoz! Akik klímaellenesek maradtak, azoknak legtöbbje vagy olyan cégnél dolgozik, ahol állandóan ezt hallják (például olajjal vagy gázzal foglalkozó vállalatok), vagy olyan korúak, hogy már nem tudnak kikanyarodni abból a gondolkodási kátyúból, amiben élnek. Eddig azzal foglalkoztunk, hogy megértessük az emberekkel, hogy a klímaváltozás tény. Most jön az, hogy eldöntsük, mit csináljunk! Utóbbira ad választ a könyvem.

Az egyik megoldási javaslatodat az agglomerációk jelentik. Ezt globálisan hogyan lehetne kivitelezni?
A világ első agglomerációját a világ bármelyik pontján meg lehet csinálni. A megoldási rendszer az agglomerációkra épül. Azt gondolom, hogy alulról jövő kezdeményezésként kellene ennek működnie, mert az egyes országok egymással való ellenérdekei ehhez túl diverzek.

Szerintem hozzunk létre egy agglomerációt, és adjunk hírt a világnak annak eredményeiről, a változásról, amit az emberek életébe hoz, a személyes boldogságukhoz hozzájárulva.

Ezt bemutatva remélhetőleg a világ minden táján egyre több területen akarnak majd agglomerációkat alakítani az emberek, hiszen látni fogják, hogy ez milyen klassz dolog. Ilyen formában szép lassan elkezd az új rendszer a régi rendszer mellett működni, majd elkezdenek áttevődni a hatalmi és erőviszonyok az új rendszerbe. Békés átmenet lenne. Most az a nagy vágyam, hogy szeretnék elmenni a Baranya Megyei Önkormányzat elnökéhez is, hogy egy regionális élpolitikust is az ügyünk mellé állítani. Fogjunk össze 20–30 önkormányzatot, és csináljuk meg az első agglomerációt, hogy lássák, hogy ez mindenkinek jó, és hogy nekik nem kerül semmibe, csak a hozzáálláson és gondolkodáson kell változtatni.

A PTE-n működik a Zöld Egyetem Program, ami a környezetvédelemért dolgozik. Szerinted mit tehet az egyetem a klímaváltozás ellen?
Nagyon szeretem a Zöld Egyetem Programot, oktatóként és magánemberként, amikor csak tudom, propagálom mindenhol.

Szerintem példamutató, amit a Zöld Egyetem Programban végrehajt az egyetem!

Amit hiányolok, az az, hogy az egyetem létesítményeiben ez még annyira nem jelenik meg. Például minimális a zöld energia arányunk összegyetemi szinten, vagy itt a Műszaki Karon a szelektív hulladékgyűjtés színvonaltalanul van megvalósítva. Vannak ilyen kezdeményezések, csak szerintem kevés. Az Európai Unió elvárása, hogy 2050-re karbonsemleges legyen a társadalom, az egyetemnek mégsincs 2050-re előremutató dekarbonizációs útiterve. Miért ne tűzzük ki célul, hogy példát mutatunk e téren is, és nem 2050-re, hanem például 2040-re karbonsemleges legyen az egyetem? Miért ne tudnánk ezt egy stratégiába foglalni, és szűkös erőforrásainkat célirányosan hasznosítani? Rövidtávon szerintem a legegyszerűbb az energetika és a fűtés további reformja lenne.
Fajlagosan a legnagyobb szén-dioxid megtakarítást a fűtéssel lehet elérni. Az egyetem épületeinek nagy része távfűtést használ, ami majdnem karbonsemleges, mert biomassza-alapú. Azzal kezdeném, hogy felmérném az összes épületet a fűtés szempontjából, és elkezdeném a teljes fűtésrendszert karbonsemlegesíteni. Az egyetem nem egy gyártással foglalkozó vállalat – azoknál a karbonsemlegességet sokkal nehezebb elérni.
A másik, ahol nagy a megtakarítás lehetősége - és ezen a területen is vannak előremutató változások -, az, hogy a teljes egyetemen LED-es világítás legyen. Azonnal ötödére csökkenne a világításból eredő energiafogyasztás! A következő lépés lehetne a zöldenergia-arány növelése, napelem, szél… Vannak ez ügyben is egyetemi fejlesztések, mérnökök dolgoznak rajtuk. A Zöld Egyetem Program révén az egyetem már most példát mutat a lakosság felé is. Az átfogó egyetemi karbonsemlegesítéssel elérhető példamutatással a város, a régió lakóinak figyelme is a karbonsemlegesség felé fordulna.

A közelmúltban jelent meg a könyved. Mik a jövőbeni tervek?
Nemrég indítottunk el egy ingyenes YouTube-csatornát, kéthetente egy-ötperces videók kerülnek fel, illetve működtetünk Facebook- és Instagram-oldalt is. Most készül a könyv angol nyelvű kiadása és a YouTube-videók angol feliratozása.

Már készül a második könyvem is, mely az elsőben felsorolt programok közül a negyedikkel, a boldogságprogrammal foglalkozik jóval részletesebben. Szerintem a környezetvédelem és klímavédelem legmagasabb foka az, ha a személyes boldogságunkat fokozzuk. Csakhogy személyes boldogságunkat nem úgy kell fokozni, ahogyan a mostani világ sugározza felénk! Attól soha nem leszünk boldogabbak, ha többet fogyasztunk, többet birtoklunk. Sokan a halálos ágyukon döbbennek rá, hogy megtévesztette őket a rendszer és ezáltal délibábokat hajszoltak egész életükben.
Húsz éve fejlesztem, gyógyítom a lelkemet, rengeteg felesleges zsákutcát jártam meg ezen a spirituális úton, mert sok mindent kipróbáltam, kevés volt a segítségem. A lelki önfejlesztés révén rájöttem, hogyan is lehet ezt hatékonyan csinálni. Tíz szintre osztottam a lelki fejlődést a könyvemben, melyek egymásra épülnek. Nagyon egyszerű, a szintekhez igazodó különböző spirituális és hétköznapi feladatokat ad a könyv az olvasónak. Ha ezt követi, akkor szépen lassan,

fokozatosan haladva (mert mindenki gyorsan akar boldog lenni, ami ritkán működik sajnos)

azt fogja észrevenni 5 év múlva, hogy hatványozottan boldogabb, mint mikor elkezdte - mégpedig jelentős visszaesések nélkül! Ez a könyv ugyanúgy a klímaváltozást akarja megoldani, csak közvetetten, azáltal, hogy semmi másban nem akar segíteni, csak abban, hogy boldogabbak legyenek az emberek.

Lefogadom, hogy már a harmadik könyved is megtervezted.
Így van! Nyilván mindegyik könyv önmagában is megáll. A harmadik arról szól majd, hogy

az elmúlt 10-15 év tudományos eredményei, a kvantumfizika és a húrelmélet tudományos eredményeire alapozva kialakult a fejemben egy univerzumszemlélet.

Azokra a vallási kérdésekre, melyeket minden világvallás felvet, és melyeken az emberiség évezredek óta elmélkedik, az univerzum logikus, tudományosan megalapozott válaszokat ad. De most még minden szabadidőmet és energiámat arra áldozom, hogy a klímaváltozás megoldásának rendszerét propagáljam, mert jelenleg ez a legfontosabb a társadalom számára.