Napjaink egyik legnagyobb kihívása a környezetvédelem, a fosszilis tüzelőanyagokról a zöldenergia-technológiákra való átállás. Ehhez járul hozzá a GINOP-2.2.1-15-2017-00102 – „Fenntartható és költséghatékony termálvíz visszasajtolás kútkiképzési technológiájának kifejlesztése” című projekt keretében fejlesztett egyedülálló technológia, amelynek köszönhetően hatékonyabbá, fenntarthatóbbá, nem utolsó sorban környezetkímélőbbé válhat a termálvizek kezelése. A projekt a MECSEKÉRC Zrt. vezetésével, a Pécsi Tudományegyetem, a Rotaqua Kft. és a Kőmérő Kft. részvételével zajlik.
A közép-európai üledékes medencékből az elmúlt évtizedekben nagy mennyiségű forró vizet termeltek ki több ezer méter mély kutak használatával. A több évtizedes termelés után sok ilyen geotermikus kút használatával felhagytak, vagy hamarosan fel fognak hagyni, mert azok kimerülnek.
A fenntartható geotermikus energiatermelés azt jelenti, hogy a földtani tározókból kinyert termálvizet ugyanazon vízadóba sajtolják vissza, vagyis az így újrahasznosíthatóvá válik. A projekt célja a jelenlegi hazai gyakorlatban alkalmazottnál fejlettebb technológiák kifejlesztése és kísérleti projektként történő demonstrációja. A meglévő geotermikus infrastruktúra átalakításával ugyanis meghosszabbítható annak élettartama, így csökkentve a CO₂-kibocsátást. A kutatási programnak köszönhetően – a hosszú távon is működőképes vízvisszasajtolás kifejlesztésével – technológiailag megvalósíthatóvá, költséghatékonnyá és fenntarthatóvá válik a geotermikus energia hasznosítása a homokkő víztározókból.
A sajtótájékoztatón Csicsák József, a Mecsekérc Zrt vezetője elmondta, hogy „A legnagyobb mennyiségű vízkivétel az Alföld területén történik, laza, konszolidálatlan üledékekből, amibe a visszasajtolás önmagában is probléma – erre a problémára építettük fel a projektet, sikeresen egymásra találtunk, ipari szereplők és az elméleti és tudományos háttért nyújtó PTE, egy sikeres K+F projektet fogunk megvalósítani.”
Kovács János a Szentágothai Kutatóközpont Környezeti analitikai és Geoanalitikai Kutatócsoportjának vezetője: „Nekünk vannak olyan laborjaink, amelyben a kőzetek és a víz interakcióit meg tudjuk vizsgálni.
A mikrovilágot kell megismernünk, az adott kőzet pórusait, pórustorkait,
illetve az itt történő kémiai reakciókat kell értelmeznünk, azt, hogy a visszasajtolt víz hogyan viselkedik az adott kőzetben, abban az adott mélységben, az adott nyomás és hőmérsékleti viszonyok mellett. Jól kell ismernünk a kőzeteket, a régióban rendelkezünk az ehhez szükséges műszerparkkal: pásztázó elektronmikroszkóppal és egyéb műszerekkel. Nemcsak láttatni tudunk egy egy mikronégyzetméteres területet, hanem a kémiai összetételét is meg tudjuk állapítani.”
A kutatás-fejlesztési eredmény meghatározó jelentőséggel bír mindazon szervezetek számára, akik a geotermikus energia fűtési célú hasznosítását végzik. A technológia így elsősorban a geotermikus energiahasznosításban érdekelt üvegházi kertészettel foglalkozó agrárvállalkozások, települések és közintézmények, valamint egyéb gazdasági vállalkozások érdeklődésére tart számot. Tekintettel arra is, hogy számukra kötelezettséget jelent az energetikai célra hasznosított termálvíz visszasajtolása. Ez 2025-től az agrárszféra számára is kötelezővé válik – tehát kulcsfontosságú ezeknek a technológiáknak a fejlesztése és megismertetése.
A fejlesztés rövidtávon a földtudományi iparban véd meg munkahelyeket, hosszú távon pedig a megújulóenergia-ágazatban teszi lehetővé munkahelyek létrehozását, így hozzájárulva a teljes foglalkoztatottsághoz. Jelen projekt tehát kiemelt környezeti és gazdasági relevanciával bír, hozzájárul a hazai termálvízkincs megőrzéséhez és fenntartható hasznosításához, és a geotermikus energia környezettudatos termeléséhez.
A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.
A projektről bővebb információt a https://www.ginop221-mecsekerc.hu/ oldalon olvashatnak.
