Mint bármilyen közlekedési eszköz, úgy a kerékpár használata sem tud száz százalékig balesetmentes lenni. Dr. Wiegand Norbert professzort, a PTE KK Traumatológiai és Kézsebészeti Klinika igazgatóját kérdeztük arról, milyen sérülések gyakoriak, és mit javasol a sérülések elkerülése érdekében.
„Gyakoriak a kerékpáros balesetek, bár szezonálisak, hiszen általában jó időben kerekeznek az emberek. Egy ekkora városban és vonzáskörzetében mint Pécs, sajnos minden napra jut egy-egy bringás baleset, szerencsére nagy részük könnyű sérülés. A tavalyi országos statisztika szerint mindössze 1 százaléka a baleseteknek nagyon súlyos, de 5-10 százalék 8 napon túl gyógyul. Utóbbiak a nagyvárosokban gyakoribbak, és általában csonttörést jelentenek. A kisebb településeken nyilván kevesebb a biciklis, de általában is a személygépkocsi-forgalom is enyhébb.
A motorosok számára kötelező a bukósisak – ennek használta nem jellemző a kerékpárosokra sajnos. Pedig
a bringásoknak tudomásul kellene venniük, hogy a fejük a legértékesebb pontjuk, annak sérülése okozhat halált. Nagyon fontos a kerékpáros sisak viselete!
A motorosoknál a vizsgán is kötelező a kesztyű, a magas szárú cipő, a hosszú nadrág, könyök- és térdvédők – ezek mind védik őket egy esetleges eséskor. A kerékpárosok – főleg egy olyan dimbes-dombos városban, mint Pécs - ugyanúgy elérik a 45-50 km/órás sebességet, mint egy motoros, de a fékjeik nem ugyanolyan jók, és általában nincsenek megfelelő védőruhába öltözve. A legtöbb bringás kényelmetlennek gondolja ezeket az öltözeteket, pedig ez nem igaz: sokféle kényelmes és csinos darabot lehet kapni, csak használni kellene. A profik viselik ezeket, és szerencsére egyre több kerékpáros futárt látok, akik felveszik ezeket a védőfelszereléseket.
Csonttörés estén fontos, hogy a sérült csont fölötti izom és bőr ép legyen – ha ez nem így van, nehezebb ellátni. Már az is sokat számít, ha egy farmernadrág volt az eséskor valakin, ne rövidnadrágban kerékpározzunk, és használjunk térdvédőt! Gondoljunk bele, még az is felveszi ezeket, aki görkorcsolyázni megy!
Sok a könyök- és csuklósérült. Eséskor ösztönösen letesszük a kezünket, letenyerelünk. Ilyen esetben, ha egy egyszerű kerékpároskesztyűt visel valaki, már kevésbé sérül, mintha puszta kézzel próbálja tompítani az esést. A horzsolások nagy része is elkerülhető lenne, ha megfelelő ruhában kerékpároznának.
Arra gondolunk, „pár perc alatt célba érünk, mi baj történhet?” Pont ugyanannyi, mint egy órás bringaút alatt! A sérülések pedig fájdalmasak, és lassan gyógyulnak. Úgy gondolom,
a legtöbb kerékpáros nincs tudatában annak, mennyire komolyan meg lehet sérülni, főleg, ha nem gondoskodnak az alapvető védelmükről.”
