A tavaly ősszel kötött együttműködési megállapodás részeként induló hallgatói karrierutat támogató programot mutatta be a sajtó munkatársainak a Pécsi Tudományegyetem, a Prohuman Zrt. és annak stratégiai együttműködési partnere, a Prodiák Iskolaszövetkezet a Rektori Hivatal szenátusi termében március 25-én.
A Pécsi Tudományegyetem és a Prodiák Iskolaszövetkezet korábban együttműködési megállapodást írt alá azzal a céllal, hogy
közös erővel támogassák a hallgatókat a gyakorlatias és versenyképes tudás megszerzésében, a régióban működő vállalati szféra által kínált karrierlehetőségek megismerésében,
ezzel elősegítve a diplomaszerzést követő régióban történő elhelyezkedésüket, és a gazdasági ökoszisztéma erősödését.
A hallgatói karrierút program egyik célja, hogy a hallgatók a Prodiák Iskolaszövetkezeten keresztül, tanulmányi előrehaladásukkal összhangban, képzésükhöz kapcsolódó szakmai diákmunkát végezhessenek, hogy hasznos tapasztalatokat gyűjthessenek, és fejleszthessék kompetenciáikat. A program további célja, hogy a hallgatók megismerjék a környékbeli vállalatokat és az általuk kínált munkalehetőségeket, ezáltal csökkenjen azoknak a száma, akik a diplomaszerzést követően elhagyják a régiót.
A Prodiák Iskolaszövetkezet Magyarország második legnagyobb diákszövetkezeteként, kiterjedt kapcsolati hálójával számos módon segítheti a Pécsi Tudományegyetemet és támogathatja hallgatóit, hiszen
a klasszikus diákmunka mellett gyakornoki divízióval is rendelkezik.
Az egyetem számára kiemleten fontos a hallgatók gyakorlati tapasztalatszerzése és a helyi elhelyezkedésének támogatása, valamint a vállalati szférával való szoros kooperáció. Az együttműködésnek köszönhetően az iskolaszövetkezet kiegészítő lehetőségeket biztosít arra, hogy ezek a motivációk még sikeresebben teljesülhessenek.
Dr. Miseta Attila, a PTE rektora hangsúlyozta, a diákmunka az elmúlt évtizedeken komoly változásokon ment keresztül, azonban annak hatásait pozitívumként is tekinthetjük: „Ami a Prohuman Zrt-vel és a Prodiák Iskolaszövetkezettel elkezdődött, az mindenképpen példaértékű, és az egyetem számára igen fontos. Hallgatóink egy nagy hányada dolgozik hosszabb, vagy rövidebb munkabeosztásokban, hiszen sajnálatos módon a megélhetési költségek jelentősen megemelkedtek. Ez bizonyos tekintetben nem baj, hiszen ez egyfajta felkészülést jelent számukra a valós munkaerőpiacon történő elhelyezkedésre”
„Egyetemünk az elmúlt időszakban egyre nagyobb figyelmet fordít a térség gazdasági szereplőire, a régió társadalmi folyamatai iránt. Tesszük mindezt nem csak azért, mert régiónk iránt egyre nagyobb a figyelem a kormányzat részéről is, hanem azért is, mert ez szükséges nemzetközi versenyképességünkhöz, mellett egybevág az egyetem és az azt fenntartó alapítvány stratégiájával is. Ahhoz, hogy ezeket a célkitűzéseket elérjük, támogassuk, jó minőségű partnerségekre van szükség” – mondta Decsi István, a PTE kancellárja, aki azt is kiemelte, fontosnak tartja, hogy a hallgatók tanulmányaik alatt tapasztalatot és gyakorlatias tudást szerezzenek, majd az egyetemi éveket követően a régióban helyezkedjenek el.
A Prodiák Iskolaszövetkezet igazgatósági tagja, Zakor Sándor úgy fogalmazott, hogy
ez a projekt egy olyan előremutató kezdeményezés, melyben az ország egyik legnagyobb presztízsű egyetemével működnek együtt annak érdekében, hogy a régió diákjai, hallgatói „a lehető legjobb lehetőségeket tudják felmutatni a munka és a vállalkozás világában.”
Ugyanakkor hozzátette „az egyetem melletti tanulásból, vállalkozásból kitűnő dolgok jöhetnek létre.” Hangsúlyozta továbbá, hogy ma már leginkább olyan hallgatókra van szükség, akik kézségszinten rendelkeznek a megfelelő kompetenciákkal.
A nyitóbeszédeket követően informatív előadások hangzottak el több témában is. Elsőként Tóth Rozália, a Prohuman Zrt. operatív igazgatója mutatta be a 100%-ban magyar tulajdonban lévő iskolaszövetkezetet és a diákfoglalkoztatás előnyeit a diákok, illetve a cégek szemszögéből, majd beszélt a dél-dunántúli régió foglalkoztatási helyzetéről is, hangsúlyozva a helyi adottságokat és előnyöket. Elmondta, hogy
a cég gyakornoki programja többnyire BsC és Msc képzésben résztvevő, utolsó két-három félévüket töltő hallgatóknak szól, akik a leggyakrabban az IT, engineering, és business administration területeken tudnak elhelyezkedni.
Kiemelte, hogy a program jó lehetőség a felsőoktatási intézmény számára, hogy fejlessze oktatási rendszerét különös tekintettel a termtudományok, a technológia, a mérnöki területek, a matematika területére, hogy fejlessze szakképzéseit.
„Az egyetemi tanulmányok mellett a hallgatóknak nagyon fontos a rugalmas munkavégzés, hiszen az elsődleges az, hogy az egyetemi tanulmányaikat befejezzék. Továbbá fontos számukra a tapasztalatszerzés lehetősége, mégpedig azért, mert ez az első munkatapsztalatuk, amikor kiteszik a lábukat a munkaerőpiacra, illetve hogy már el tudnak kezdeni kapcsolatot építeni a vállalatokkal, innentől kezdve pedig el tudják kezdeni építeni a saját karrierútjukat” – összegezte a hallgatói előnyöket Tóth Rozália.
Rabb Szabolcs, a Pécs–Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára a vállalatok lehetőségeiről beszélt a fiatalok helyben tartásának érdekében, olyan lényeges területeket érintve, mint a munkaerőpiaci helyzet, a meghatározó megyei vállalatok és a jelenleg megfigyelhető iparági trendek. Kiemelte, nagy hangsúlyt fektetnek az itt tanulók megtartására, illetve a visszatelepülés népszerűsítésére a 2018-ban indult „ajelenajövőd” kampányuk segítségével, mely a PTE és az iskolaszövetkezet közös célkitűzéseivel is összhangban áll, és amelyben közel 100 cég együttes kommunikációja zajlik. Véleménye szerint a hallgatók a régióban innovatív, jó munkulturával rendelkező vállalatoknál érdekes pozíciókat tölthetnek be, példaként említette a repülő gépalkatrész tervezést/gyártást.
„Meg kell tudnunk mutatni, hogy itt vannak a cégek! Az nem állapot, hogy a pécsi egyetemet elvégzők 90%-a más, versenyképesebbnek gondolt magyar városban, vagy külföldön elhelyezkedni”– hangsúlyozta Rabb Szabolcs, majd hozzátette:
A régióban sok olyan érték van, amit nem tudunk jól megmutatni, mert ez egy provinciális kisváros, ebből a provincializmusból kell kitörnünk.
Az egyetem duális képzési partnere, a Körber Hungária Gépgyártó Kft. képviseletében Zalay Buda ügyvezető a diákfoglalkoztatással és duális képzéssel kapcsolatos jó tapasztalatait osztotta meg a jelenlévőkkel. A cég jelenleg közel 70 diákot foglalkoztat, és példaértékű kapcsolatot ápol a PTE-vel. Az előadás során kiemelte a hallgatók fontosságát a szervezet működésében és jövőjére nézve, de beszélt a diákfoglalkoztatás és a duális képzési rendszer lényegi különbségeiről is. A Körber munkatársai jelenleg 3 egyetemi karon (MIK, KTK, TTK) 8 kurzust oktatnak.
Zalay Buda kiemelte, a közeljövőben bővülő karrierlehetőségeket tudnak majd biztosítani a régió fiataljainak: „A gépgyártás mellett stratégiai célként fogalmazta meg a tulajdonos felénk, hogy szeretné, ha a pécsi telephely shared service szolgáltatások irányába is elindulna, ami azt jelenti, hogy
igény van rá, hogy innen Magyarországról, Pécsről beszerzéssel, informatikával, pénzüggyel, bérszámfejtéssel kapcsolatos szolgáltatásokat indítsunk el, vagyis új és új pozíciók nyílnak meg,
ami különösen érdekes az egyetemi együttműködésünket tekintve, hiszen újabb munkaköröket, életpályákat tudunk majd biztosítani.”
Hozzátette, nagyon elégedettek a pécsi egyetemistákkal, a szigorú, minőségi kiválasztási folyamat során, majd azt követően is jól teljesítenek a vállalatnál.
A hallgatói karrierutat támogató programot Siptár Dávid, a PTE innovációmenedzsment és gazdaságkapcsolati igazgatója mutatta be. Mint mondta, „a dél-dunántúli régió küzd a legnagyobb kihívásokkal, ha az ország népességmegtartó erejét vizsgáljuk.” A rendelkezésre álló adatok alapján a diákok 50–55%-a a képzést követően rövidebb vagy hosszabb időre elhagyja a régiót, jellemzően Budapest, Nyugat-Magyarország, vagy külföld irányába, pedig 67%-uk valójában nem szeretné elhagyni a régiót. „A modellváltást követően még hangsúlyosabban jelent meg az egyetem feladatai közt a regionális megtartóerő javítása.
Azt szeretnénk elérni, hogy az itt maradók aránya, képzéstípustól függően, 60–70, vagy akár 80%-ig növekedjen.
... Fontos, hogy a hallgatók minél előbb kapcsolatba kerüljenek azokkal a cégekkel, ahol végül el fognak helyezkedni, munkát fognak végezni. Emiatt nagyon fontos a partnereink láthatósága is.” – fogalmazott az igazgató.
A projekt során a partnerek egy mentorálási és visszacsatolási rendszert is kidolgoznak majd, hogy a hallgatókat a teljes tanulmányi és pályakezdő karrier során tudják tanácsadással és célzott kompetenciafejlesztéssel támogatni, emellett egy állásportált is terveznek indítani. A program teret adhat az egyetem és a térségben működő vállalatok szorosabb együttműködésének, ezáltal a régió és gazdaságának további fejlődésének is.
