Veszprém után Pécsett tartotta a Joint Venture Szövetség (JVSZ) Country Ride nevű rendezvénysorozatának második állomását közel 150 fő részvételével, Szijjártó Péter miniszter nyitóelőadásával, valamint Prof. Dr. Jakab Ferenc innovációs rektorhelyettes a PTE innovációs ökoszisztémáját bemutató előadásával. Az eseményre november 6-án került sor az AutóCity Diósi úti telephelyén. A Pécsi Tudományegyetem az ipari szereplők és az egyetem innovációk mentén való együttműködésére több gyakorlati, konkrét példát is bemutatott.
A JVSZ közel 40 éve támogatja a hazai vállalati szférát, a gazdasági ökoszisztémák kialakulását, szoros együttműködésben a felelős minisztériumokkal. Az idei évtől pedig a vidéki régiók is kiemelt fókuszt kaptak. A Country Ride révén olyan eseményeket, aktuális témákat, tudást és kapcsolódási lehetőségeket hoznak el a vidéki régiókba, melyek kulcsfontosságúak a helyi vállalatok működése, fejlődése és versenyképessége szempontjából.
„A mai állomáson Baranya, Somogy és Tolna vármegyék vállalatainak teremtünk tudásmegosztó és kapcsolatépítési lehetőséget” – nyilatkozta dr. Fábián Ágnes, a 35 éve, 150 taggal működő JVSZ elnöke.
„Veszélyek és válságok jellemezték az utóbbi néhány évet”
– kezdte beszédét Szijjártó Péter miniszter, utalva a covid-járványra, a háborúra, a szankciókra és arra, hogy mindezek következtében Európa versenyképessége drámaian romlott.
„Ugyanakkor 2022-ben a magyar gazdaság mind a beruházások, mind az export, mind pedig a foglalkoztatás területén is rekordot döntött. Az eddigi előrejelzések alapján pedig úgy tűnik, a tavalyi év kismiska az ideihez képest, az export és beruházás óriási számokat fog hozni 2023-ban. De hogyan lehetséges mindez?” – tette fel a kérdést Szijjártó Péter, majd így folytatta:
„Egyik válság alatt sem adtuk fel a 2010-es években megfogalmazott gazdaságpolitikai irányvonalat: a beruházások és a foglalkoztatás állt a középpontban. Ugyanakkor egyre élesebb a világban a verseny a beruházásokért. E tekintetben nekünk Európa legjobbjainak kell lennünk!
Hogy ezt elősegítse, Magyarország kormánya könnyebben elérhetőbbé teszi a beruházások kapcsán elérhető támogatásokat”– fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter ismertette ezeket a módosításokat: egyebek között lejjebb vitték a beruházási küszöb értékét, a K+F támogatások már száz főnél több személyt foglalkoztató cégek számára is elérhetők, egyszerűsített biztosíték-rendszer lép érvénybe. „A cél, hogy a magyar legyen Európa legjobb beruházást segítő rendszere” – húzta alá Szijjártó Péter.
A miniszter utalt arra, hogy tapasztalható egyfajta egyensúlytalanság a magyarországi beruházások földrajzi elhelyezkedésében. „Haladtunk ebben a kérdésben az elmúlt 5 évben, az észak-nyugati és a keleti országrész közti tőkevonzó képesség kiegyenlítődött.
Mostantól Dél-Magyarország lesz a fókusz, Szegedre, Pécsre vetül majd nagyobb figyelem a kormányzat részéről.
Baranyában -bár az elmúlt 10 év adatai szerint fejlődött - nem volt adott egy jó közlekedéssel ellátott, egybefüggő ipari célokra alkalmas terület, mely nemrég a Bicsérd– Kővágószőlős– Kővágótöttös területén – a felmérési és előkészítési munkákba a PTE-t is bevonva – megvalósult” - jelentette ki Szijjártó Péter. A beruházási célterület után a Pécs– Pogányi reptér használhatóvá tételét, a Pécs– Eszék gyorsforgalmi összeköttetést, az új mohácsi hidat és a Paksi atomerőmű fejlesztését emelte ki a fejlődés lépcsőfokaiként a miniszter. (Utóbbiról Jákli Gergely, a Paks II. Zrt. elnök-vezérigazgatója külön előadást is tartott – a szerk.)
„Baranya az elmúlt 10 évben valóban fejlődött, de ezt az innovációk révén lehet tovább fokozni”
– kezdte előadását dr. Jakab Ferenc, a PTE innovációs rektorhelyettese, azt is kiemelve, hogy bár a modellváltó egyetemek egyik legfőbb indikátora az innováció, a PTE olyannyira komolyan veszi ezt a területet, hogy külön posztot szentelt e területnek az egyetemi vezetésben.
Dr. Jakab Ferenc a továbbiakban a Pécsi Tudományegyetem innovációs lehetőségeit és vállalati együttműködéseit mutatta be. A cégek számára előnyös lehet az egyetemmel közös pályázatok benyújtása; K+F és szolgáltatási kapacitások igénybevétele; vállalati problémák megoldása nemzetközi platformon, hallgatói teamekkel; a PTE Innovációs Szakértői Hálózat igénybevétele; duális képzések és kooperatív doktori program lehetőségeinek kiaknázása; K+F együttműködést támogató megoldások közös kidolgozása. „A PTE egyik fő stratégiai célja, hogy a tágabb régió meghatározó innovációs centrumává váljon, azaz a rendelkezésére álló tárgyi és szellemi erőforrásokat felhasználva kreatív, élenjáró, a társadalmi-gazdasági kihívásokra válaszolni képes intézményként működjön. A hazai innovációs ökoszisztéma jövőbeli teljesítménye és versenyképessége szempontjából kulcsfontosságú, hogy a felsőoktatási intézmények és vállalkozások kapcsolatai helyi szinten is megerősödjenek, fokozva térségünk innovációs képességét. Ennek érdekében a PTE nyitott a gazdasági élet szereplőivel való párbeszédre, a piaci problémák közös megoldására, a nála lévő tudás megosztására, tartalmas és előremutató együttműködések kialakítására” – húzta alá dr. Jakab Ferenc. Az innovációs rektorhelyettes ismertette azt is, hogy
a PTE számos regionális céggel jegyez közös innovációt.
Ezek egyike a Karma Pécsi Kesztyű.
Hornitz Bernadett, a Karma Pécsi Kesztyű cégtulajdonosa a PTE-vel való együttműködésről elmondta: eredetileg a koronavírus-járvány kapcsán született meg a mosható, fertőtleníthető kesztyű ötlete, melyet piacra is dobtak.
„A továbbfejlődés egy véletlen találkozásnak köszönhető: a PTE Biofizikai Intézetében dr. Márk László kérdezte meg tőlem, hogy “mitől lenne még jobb ez a kesztyű?” - így indult el az innováció szélesebb útján a Karma Pécsi Kesztyű.
“A laboratóriumi és a szakmai hátteret a PTE adta, és együtt alkottuk meg az antibakteriális kesztyűt, mely a nemzetközi piacon is megállja a helyét”
– mesélte Hornitz Bernadett cégtulajdonos. “Nem gondoltam volna, hogy kisvállalkozásként is tudunk innoválni, de igen, lehetséges” – húzta alá. A következő lépés a fenntarthatóság felé való elmozdulás, melyet egy – már a Metropolitan Egyetemmel közös – körkörös modell révén valósít meg a cég: a termékeiket sorszámokkal látják el, mely révén egy mikrosite-on minden fontos információ elérhető, beleértve egy edukációs részt is, mely a megfelelő tisztatásra, tárolásra vonatkozó információkat is tartalmazza. A következő lépés egy újraértékesítési program lesz, melynek keretében a Karma Pécsi Kesztyű visszaveszi, majd értékesíti a megunt/kinőtt, használaton kívül került kesztyűket. A végső lépés, mely révén a kör bezárul, egy olyan program, aminek keretében a régi kesztyűket porítják, és egy eljárással a régi anyagból újra bőrt alkotnak. Hornitz Bernadett hangsúlyozta: hosszútávú stratégiájukat az edukáció, a közösségépítés és a lokalitás határozza meg.
Az egyetemi és a vállalkozói együttműködés kapcsán egy további innováció bemutatására is sor került. Prof. Dr. Berke Gyula, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Munkajogi és Társadalombiztosítási Jogi Tanszék egyetemi docense és Kézdi Katalin, a Wolters Kluwer Hungary Kft. ügyvezető igazgatója egy olyan digitális munkajogi ökoszisztémát mutattak be, amely segíti a munkáltatókat és munkavállalókat a foglalkoztatás, munkajog és versenyjog területén. (Lásd erről cikkünket - a szerk.)
A Joint Venture Szövetség Country Ride eseménysorozatának következő állomása november 23-án, Kecskeméten lesz.
