close
Címlap12. Felelős fogyasztás és termelésSzüreti szőlőfajta bemutató és szaktanácsadási nap

Szüreti szőlőfajta bemutató és szaktanácsadási nap

Több évtizedes hagyomány szerint a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete Szüreti bemutatót rendezett szeptember 8-án a Szentmiklóshegyi Kísérleti Telepén. A napsütötte délelőttön az évjárat, a különböző szőlőfajták, klónok, borok értékelésén kívül csemegeszőlő és borkóstoló, valamint értékes tapasztalatcsere várta a számos megjelent szakembert és érdeklődőt. 

Elsőként dr. Teszlák Péter, az SZBKI Szőlészeti Technológia-fejlesztési Osztály tudományos munkatársa köszöntötte a vendégeket. „Ennek a szüreti bemutatónak többféle küldetése van, az egyik legfontosabb az, hogy számot adjunk és értékeljük a mögöttünk álló évjáratot” – hangsúlyozta, majd hozzátette: „Egy olyan évjáratról van szó, amely nagyon sok nehézséget hordozott, számos kihívást gördített mind a szőlészek, mind a borászok elé, akik egyes fajták szüretén már túl vannak. Majd látni fogjuk az egyes szőlőfajták és borminták esetében is, hogy mi az, amire érdemes egy ilyen évjárat esetén odafigyelni, illetve milyen sajátosságai lehetnek az adott évjáratnak.” 

A csodás szőlőfürtöktől roskadozó asztalra tekintve dr. Teszlák Péter elmondta: „A legtöbb fajta esetében már biológiai érettséggel találkozunk, viszont van néhány fajta, ami későbbi érésű.

Ha elsőre rápillant valaki a szüreti bemutató asztalra, akkor azt láthatja, hogy gyönyörűek, szépek, egészségesek a fürtök.

Nem mondjuk azt, hogy nehéz, esetleg rossz évjárat van mögöttünk, de nem ennyire fekete-fehér a kép. Sok fajta esetében tapasztalható, hogy jó a szárazságtűrő képessége, és az aszályt közepes vagy jó szinten elviseli. Több olyan fajtával is találkozhatunk, amelyek viszont sokkal érzékenyebben rá, és lényeges minőségromlás tapasztalható. Ez később a borkészítés során is kihívásokat fog jelenteni.” 

Dr. Werner János tudományos munkatárs a 2022-es évjáratot értékelve kiemelte: „Az idei év eddig átélt időszakát nézve nyugodt szívvel jelenthetjük ki, hogy igencsak küzdelmes évet élünk. Persze felvetődhet a kérdés, hogy vajon melyik év nem küzdelmes? A maga módján mindegyik az, de az idei az évek sorában példátlan, legalábbis ami a szárazságot és a forróságot illeti” – foglalta össze a kutató, majd elmondta, hogy értékelésében a hangsúlyt nem a különböző meteorológiai adatok ismertetésére fekteti, hanem a klímaváltozás gyakorlatra kiható következményeire, és a kihívásokara adandó lehetséges válaszokra hívja fel a figyelmet.  

„Baranyában az évszakok jelentősen kitolódnak, a klíma már kezd mediterrán jelleget ölteni. A klímaváltozás tekintetében arra kell felkészülnünk, hogy a szélsőségek gyakorisága és mértéke egyre csak fokozódni fog”

– hangsúlyozta dr. Werner János, majd hozzátette: „hosszú távon öntözés nélkül nem lehet szőlőt termeszteni.” Gyakorlati példaként említette, hogy „olyan fajták, amelyek lágyabb karakterű bort adnak, azoknak a minősége a hűvösebb klímájú területeken magasabb. De ugyanez elmondható a rozé borok esetében is, mert a melegebb, szárazabb fekvésű helyeken egyre kevésbé lesznek tartalmasak. Az a véleményem, hogy a melegebb szárazabb években inkább a siller borok bevezetését kellene szorgalmazni” – javasolta a szakember.  

Az évjáratnak hatalmas szerepe van a minőséget és a mennyiséget meghatározó tényezők sorában. Fontos a termőhely, és persze a fajta is, a szőlészeti, borászati technológia, a szüret időpontjának megválasztása, valamint a szőlőtőkék általános állapota, stressz-tűrő képessége, amelyről Takács Attila, a Hechta Kft. ügyvezetője számolt be előadásában.  

Majd Ipacs Szabó István, az SZBKI főborásza értékelte a 2022-es évjáratot. “Ma már több a napsütéses órák száma, így nem azt kell néznünk, hogy beérik-e a szőlő: a szőlészeti munkában egyre inkább az éréslassításé lesz a meghatározó szerep” - vázolta a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás fontosságát a szakember, ezután hozzátette:

“magyarázat van, mentség nincs. Ebből kell kihoznunk a legjobbat, és ehhez kell alkalmazkodnunk.

Borászként azt gondolom, hogy a szőlőtől kell elkezdeni. Ha új telepítés van, akkor az alanytól kezdve a fajtáig, előre tekintve, ezeket a tendenciákat látva kell kiválasztanunk a fajtákat.”  

“Meglepő volt, hogy 10-20%-kal nagyobb mennyiséget szüreteltünk, mint az előző évben” - összegezte Ipacs Szabó István, majd hozzáfűzte: “Nagyon felértékelődik, hogy a szüret mikor történik, hogy a megfelelő borkaraktert el tudjuk érni. A fogyasztói igények például az alacsonyabb alkoholtartalom felé fordulnak, 14% felett szinte szitokszóként hat már egy vörösbornál is.

Például a nálunk nemesített Jázmin fajta egészen korán érik, és alacsony alkohol tartalom mellett már teljes érettséget, nagyon szép karaktert mutat. A fajtaválasztás ilyen szempontból is meghatározó lesz a későbbiekben.” 

“A szüreti paraméterek mellett a tankönyvi ábrák egyre kevésbé érvényesülnek” - tudhattuk meg a főborásztól. Ahogy a szüreti bemutatón kifejtette: “a tankönyv szerint a cukortartalomból alkohol lesz, de az erjedéssel csökken a savtartalom, míg gyakorlatilag minden tételnél savnövekedést tapasztaltunk. A pH-ban lehet inkább bízni, jobban mutatja az érettség szintjét. Érdemes bevizsgálni az asszimilálható nitrogén szintjét is. Egyre erősebb az UV-sugárzás is, amely a szőlő beltartalmára is hatással van, keserű zamatanyagok jelenését, vagy a kékszőlőknél mélyebb színt okoz - de például rövidebb héjon tartással tudunk korrigálni. A minél korábbi musttisztítás és mustderítés szerepe felértékelődik.” 

A szőlőkóstolót további szakmai tippek cseréje követte, valamint murcit, száraz cirfandlit, rozét és kadarkát kóstolhattak a résztvevők.  

Elkezdődött a szüret »

Borkulturális ismeretek »

PTE Shop »

Tóth Mariann

Tóth Mariann

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni