Óceánjáró hajókon, luxusjachtokon, de még rákászhajókon is a komlói PI-ER Technical Kft.-nél készült mentőmellényeket viselik a vízen utazók, utóbbi esetében nemcsak védelmet nyújt, de még meleget is ad a biztonsági eszköz. Sőt a norvég olajfúrókutakon is e cég lángálló mellényeiben dolgozhatnak a szakemberek. Európa legnagyobb független mentőmellény-gyártójától – főként a norvég Helly Hansen vagy a német Secumar megrendelésére – évente több mint 500 ezer mentőmellény utazik a világ minden részére, ez a mennyiség 80 kamiont töltene meg.
Jó eséllyel akkor is a 30 éves vállalkozás termékeivel találkozunk, ha a német Ortovox, a brit Mountain Equipment vagy a svéd Tierra Gore-tex alapanyagból készült technikai ruházatát vásároljuk meg, amelyekben akár a 8000 m-es hegyek meghódítására is indulhatunk. De még a köztársasági elnök védelmét ellátó Palotaőrség vízhatlan ruházata vagy a honvédség külföldi bevetésekhez készült meleg ruházata is a PI-ER műhelyéből került ki, mint ahogy itt fejlesztették és gyártották a magyar rendőrség esővédő, illetve motoros ruházatát.
A mára több országban gyártóbázissal rendelkező, szinte kizárólag exportra termelő, mintegy 800 családnak munkát biztosító textilipari vállalkozást 1995-ben alapította három közgazdász és egy ruhaipari végzettséggel, tapasztalattal rendelkező szakember.
A valamikor nagynevű Carbon Könnyűipari Vállalat felszámolásakor megkeresték a későbbi cég alapítóit, hogy vegyék át az egyik gyártósort, mivel már van textilipari tapasztalatuk. Ezzel kezdődött a bérmunka-gyártás, amely a mai napig a PI-ER működésének alapja, azonban ez a fogalom a mintegy 40 fős fejlesztőrészleggel mára új értelmet nyert.
- A bérmunkában emberi munkaerőt adunk el, ez mögött nincs szellemi termék, hiszen mindent a megrendelő ad: a dizájnt, a rajzokat, az alapanyagot. Mi azonban igen rövid idő alatt szerettük volna tágítani a lehetőségeinket, így elvállaltuk a modellfejlesztést, még a nehéz modellcsoportoknál is – összegzi Erdősi Ferenc tulajdonos, hogy mi alapozta meg a PI-ER máig tartó sikerét. – A nagy előrelépést az 1998-ban a sí-, vitorla- és technikairuházat-gyártó norvég Helly Hansennel mentőmellények gyártására kötött hosszú távú szerződést jelentette. 40 ezer mellényre érkezett a megbízás, amely komplex feladat volt: az anyagbeszerzéstől a gyártás és gyártatás megszervezésén keresztül a kész ruhák szállításáig a teljes folyamatot nekünk kellett menedzselnünk. Akkor létrehoztunk egy folyamatmodellt, a mai napig ez alapján működünk a többi partnerünkkel is.
- Mi a lényege ennek?
- Megtaláltuk azt a konstrukciót, amely által cégünk finanszírozhatóvá vált, ez pedig új perspektívát nyitott előttünk. A gyártásunk egy részét környékbeli országokba helyeztük ki, mi pedig egyfajta köztes, közvetítő szerepet vállaltunk a magyarországi dizájn, a know-how, a fejlesztés, a logisztika és a gyártóbázisok között. Komló után Sellyén is létrehoztunk egy telephelyet, de szükség volt újabb gyártóegységekre, amelyekhez Szerbiában, Ukrajnában és Romániában találtunk megfelelő kapacitást.
- Hogyan változott a termékkör az eltelt évtizedek alatt, hiszen ma már nem csak mentőmellényeket gyártanak?
- 2006-ban elnyertük pályázaton a Magyar Honvédség számára esővédő gyakorlókabát, nadrág és meleg bélés, illetve téli alsó-, felsőruházat kifejlesztését.
Olyan ruházat kialakítása volt a feladat, amely szélsőséges időjárási körülmények között is megfelelő védelmet, komfortérzetet biztosít viselője számára laktanyai, terepi, illetve harci feladatok ellátása során. Az elmúlt évek során több projektet vittünk végig partneri kapcsolatban mind Magyarországon, mind pedig több európai ország katonai, rendőrségi fejlesztésében.
A kezdeti időktől gyártunk vízhatlan ruházatot. 2000-ben kezdtünk Gore-Tex technológiával extrém időjárási körülményekre tervezett technikai ruházatot készíteni. Mára már saját anyagos gyártásra kiterjedő licenccel rendelkezünk, így a NATO-dokumentumnak megfelelő minőségirányítási rendszert is alkalmazó technológiával akár saját termékeket is fejleszthetünk. Néhány évvel ezelőtt installáltuk saját lézerberendezésünket, melynek segítségével – a magyar piacon egyedülállóként – képesek vagyunk varrat nélküli technológiát alkalmazva csak ragasztással elkészíteni termékeink egy-egy meghatározó elemét.
- Mitől vált sikeressé a PI-ER?
- Többek között attól is, hogy meg tudtuk fogalmazni: melyek azok a termékkörök, amelyekben kelet-európai gyártóként hosszú távon bent tudunk maradni. Soha nem mentünk bele a cég számára jelentős kockázattal járó üzletekbe – válaszol Erdősi Ferenc.
- A sikerünkhöz az is hozzájárul, hogy a mai napig megőriztük az emberséges, családbarát légkört, enélkül nem is tudnánk dolgozni – ezt már Pidl István, a PI-ER másik tulajdonosa mondja. – Az elmúlt évtizedekben sokat hozzá tudtunk tenni a vevői elképzelésekhez, ami a nagy brandekkel nem biztos, hogy megvalósult volna, hiszen ők szigorúan meghatározzák a munkafolyamatokat, a lehetőségeket. Amikor azt éreztük, hogy nincs szükség az évek során megszerzett tapasztalatunkra, bölcsességünkre, nem kötöttünk üzletet. Mára szinte minden esetben a megrendelőink találnak meg bennünket, és nem mi keressük a partnereket. A piac egyébként átrendeződött az elmúlt években, a mi előnyünkre, hiszen jelentősen megdrágult a távol-keleti szállítás, emellett a koronavírus-járvány, valamint a konténerhiány miatt is számos esetben leállt a fuvarozás. Ezért előtérbe kerültek az európai gyártók, így a PI-ER is. Mind a Covid, mind az Ukrajnával kapcsolatos konfliktus hatással volt és van is a működésünkre, de inkább emberi tekintetben, mint gazdaságilag.
- Miként alakul a cég jövője, milyen perspektíva áll az itt dolgozók előtt?
- Ma hat nagyobb cégnek körülbelül 100 féle modellt gyártunk, évente mintegy 500 ezer termék hagyja el a raktárunkat, ezzel a PI-ER Kft. Európa legnagyobb független mentőmellény-gyártója. Azt mi is tapasztaljuk, hogy egyre nehezebb képzett munkaerőt találni, sajnos a szakképzés is megszűnt ezen a területen, így fontos számunkra a mostani munkavállalóink megtartása. Az új kollégákkal kapcsolatos elvárásaink között elsősorban a kreativitás, valamint a gondolkodni tudás szerepel, mivel
a 4. ipari forradalom, a robotok, az automatizálás várhatóan a textiliparba is begyűrűzik
– válaszol a kérdésre a harmadik tulajdonos, Szalánczy Katalin. – A jövőt továbbra is Komlón képzeljük el, ezért is hoztunk létre egy jelentős kapacitású raktárépületet a várossal közösen nyert pályázattal. Azt is látjuk, hogy a folyamatos fejlődés a cég szervezeti átalakítását is megköveteli, ennek az egyik állomása az, hogy ki kell nevelnünk a jövő nemzedékét. Ezért elindult egy generációváltó folyamat, amelynek eredményeként a gyermekeink közül már ketten a menedzsmentet – Pidl Máté kereskedelmi vezető és Erdősi Réka logisztikai vezető – erősítik. Soha nem volt a részünkről elvárás, hogy a gyerekeink itt dolgozzanak, abban viszont mindhárman egyetértettünk, hogyha valamelyikük ide akar jönni, akkor van helye a PI-ER-ben.
- A legfontosabb az egészben, hogy tudj bízni a következő generációban. Ha hibázik, tanulni fog belőle – mi is hibáztunk. A környezet ezt képes tolerálni és megbocsátani. A generációváltás arról szól, hogy bízz meg benne és engedd el – teszi hozzá Pidl István, aki azt is megjegyzi:
a partnerek számára pozitív üzenete van, amikor egy-egy megbeszélésen mindkét generáció jelen van, és épp olyan fontos a fiatal véleménye, mint az idősebbé.
