Virtuális kirándulás a természet patikájában címmel tartott érdekes ismeretterjesztő előadást dr. Horváth Györgyi, egyetemi docens, tudományos és diákjóléti dékánhelyettes, a PTE GYTK Farmakognóziai Intézet igazgatója az Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont konferenciatermében január 25-én. A Zöld Könyvtár munkacsoport rendezvényén ez alkalommal a téma a gyógynövények szerepe volt egészségünk fenntartásában, ahol az alapok áttekintésén és a tévhitek eloszlatásán túl gyakorlati tanácsokat is kaptak az érdeklődők.
A Zöld Könyvtár munkacsoport ezúttal olyan témát választott, amely egyrészt régre nyúlik vissza, másrészt kifejezetten aktuális. A gyógynövények felhasználása gyakorlatilag egyidős a civilizációval, de főleg a téli, hurutos megbetegedések idején sokan próbálják magukat különféle gyógyhatású készítményekkel gyógyítani.
„A világ lakosságának 80%-a olyan gyógyszereket használ, amelyek a természetből erednek.
Gondoljunk csak Afrikára, Ázsiára, Indiára, vagy mondjuk egy esőerdőben élő törzsre. Nekik nincs arra lehetőségük, hogy patikába, vagy kórházba menjenek. Így ők a természetből gyűjtik be azokat a növényeket, amiket fejfájásra, lázra, köhögésre használnak. Ezzel az etnofarmakobotanika, etnomedicina tudománya foglalkozik” – tájékoztatott dr. Horváth Györgyi.
De nem csak a lakosság használ gyógynövényeket, hanem azok gyógyszer-, kozmetikai és háztartásvegyipari, a textil-, valamint élelmiszeripari felhasználása is jelentős, például a fűszerek, a természetes aromák, természetes színezékek, vagy akár az antioxidánsok szintén növényi eredetűek. “Körülbelül 1400 fajból izolálnak illóolajat a világon, amely ugyan soknak tűnhet,
a magasabb rendű növények 10%, a baktériumok 12,5%-át és a gombák mindössze 5%-át vizsgálta meg kémiailag az emberiség”
- tudhattuk meg dr. Horváth Györgyi előadásából.
Az év gógynövénye 2021 - Fekete nadálytő »
Számos tévhit kering a gyógynövényekkel kapcsolatban, amelyek mellőzik a tudományos alapokat, holott utóbbi az, ami révén biztonságosabbá tehető a gyógynövények felhasználása. A farmakognózia egy multidiszciplináris tudományterület, amely magába foglalja a gyógyászati célra használt növényi, állati, gomba eredetű drogokra, anyagokra vonatkozó biológiai, biokémiai, kémiai és analitikai ismereteket. Ezen belül is a fitoterápia foglalkozik a tudományosan ellenőrzött gyógynövények és az azokból ellenőrzött körülmények között előállított készítmények szakszerű alkalmazásával a betegségmegelőzésben és a gyógyításban. Számos tévhit létezik azonban a gyógynövények felhasználását illetően, ezek közül a legfontosabbakat igyekezett eloszlatni az előadó:
Tévhit 1: a gyógynövényeknek nincs mellékhatása
Számolni kell azzal, hogy bizonyos növények okozhatnak allergiát, vagy gyógyszerekkel kölcsönhatásba léphetnek. Például allergiás reakció léphet fel a kamilla, az árnikavirág, a cickafark és egyes illóolajok (fahéj, citromolaj) használata esetén.
Az év gyógynövénye 2016 - Kamilla »
Tévhit 2: bármilyen formában fogyaszthatók
De: „Van, amikor a gyógytea a legjobb, megint máskor pedig jobb, ha olajos kivonat, vagy alkoholos tinktúra formájában alkalmazzuk, ez attól függ, hogy milyen az adott gyógynövény hatóanyaga, miben tudjuk oldani, melyik formában hozzák a legtöbb hasznot a terápiában” – tájékoztatott dr. Horváth Györgyi.
Tévhit 3: hatástalanok
A növényi szerek terápiás értékének bizonyításával több szervezet is foglalkozik: ESCOP - European Scientific Cooperative on Phytotherapy, WHO – Egészségügyi Világszervezet, EMA - European Medicines Agency. Több, ma is használt gyógyszer hatóanyaga növényi eredetre vezethető vissza, mint például a fájdalomcsillapító morfin, vagy a cukorbetegség kezelésében használt metformin. Valamint van néhány olyan gyógynövény, amelynek a hatóanyaga mai napig is az onkoteárpiában használatos.
Tévhit 4: kuruzslás, ha valaki gyógynövényeket alkalmaz
Akkor nem kuruzslás, ha tényleg szakértők terjesztik azokat az ismereteket. A szakértőknek is szükséges azonban lépést tartani a legújabb kutatási eredményekkel, hiszen több régóta ismert és gyakran használt gyógynövényről derült ki, hogy bizonyos alkalmazási formái mai tudásunk szerint nem ajánlatosak.
„Például a fekete nadálytőt belsőleg ma már nem használjuk,
mert kémiatudomány fejlődésének köszönhetően újabb vizsgálatok során kiderült, hogy mérgező alkaloidokat tartalmaz. Ezért csak külsőleg használható, krémekben, kenőcsökben kiváló szer zúzódásokra” – figyelmeztetett az előadó, majd hozzátette: „A fekete dió gógynövény kivonatot is gyakran ajánlják belsőleg is, de leginkább csak öblögetésre, valamint külsőleg használjuk. Belsőleg ne fogyasszuk, mert főleg hosszabb távon a cserzőanyag, a tannin miatt nem egészséges. Kúra-szerűen alkalmazzuk.”
Az izgalmas előadásból is egyértelművé vált, hogy a gyógynövények felhasználásának van létjogosultsága, azonban több klinikai vizsgálat szükséges a pontos alkalmazásukat illetően. Az internetes felületeken megjelenő tartalmak kritikai értékelésére buzdított az előadó, valamint javasolta, hogy még a gyógyteák, egyéb készítmények és gyógyszerek együttes alkalmazása előtt tájékoztassuk kezelőorvosunkat, gyógyszerészünket, mert kölcsönhatásba léphetnek, gyengíthetik, vagy épp felerősíthetik az adott szer hatását. Mindenképp érdemes követni a külföldi és magyar hatóságok oldalait, ahol részletesen tájékoztatnak a felmerülő kérdésekkel kapcsolatban.
OGYÉI - Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet
ÁNTSZ - Országos Tisztifőorvosi Hivatal
Az év gyógynövénye kezdeményezés »
Magyarok, akiknek a nevét a farmakognózia világszerte ismeri: Kabay János, Békésy Miklós
