Stratégiai keretmegállapodást kötött a Magyar Urbanisztikai Társaság és a Pécsi Tudományegyetem október 20-án, a MUT éves konferenciájának keretében. A szerződés a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kart, a Közgazdaságtudományi Kart, a Műszaki és Informatikai Kart, valamint a Természettudományi Kart érinti. A dekrétumot az egyetem részéről Decsi István kancellár és dr. Szili Katalin az UQA képviseletében szignálták. Dr. Salamin Géza, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke hangsúlyozta: a MUT részéről elsősorban a szakmai hálózatosodás elősegítése, erősítése a szerződés célja.
A konferenciát magát dr. Csaba Ders, a PTE főépítésze és a MUT alelnöke nyitotta meg, aki elmondta: a MUT egyik missziója, hogy bemutassa azt a sokféle tudást és tudományterületet, ami a városfejlesztésben releváns. PTE-sként pedig büszke, mert Pécsett izgalmas műhelyek működnek. Az egyetemek elkezdtek egy városfejlesztési szerepet játszani, egyre több ponton működnek együtt a várossal, ezért is ez a konferencia fő hívószava.
“Miben rejlik egy város, egy terület ereje, potenciálja?” - tette fel a kérdést Decsi István kancellár. A válasz attól függ, milyen szemszögből próbálunk válaszolni. Néhány, Pécsre és a PTE-re vonatkozó aspektust is kiemelt az innovációs park kialakításától a hallgatói létszámból adódó nagyarányú fogyasztási potenciálon át a kutatás-fejlesztési tevékenységig.
“Pécs és a PTE Magyarország innovációs és startup központjává válhat”
- szögezte le Decsi István.
“Utoljára 2010-ben volt Pécsett MUT konferencia, amikor Pécs Európa kulturális fővárosa volt. A világ növekvő számú lakossága elsősorban a nagytelepülések irányába mozog, mindeközben egy olyan világban élünk, ahol a recesszió határozza meg az elkövetkezendő éveket” - mondta el dr. Szili Katalin az UQA képviseletében, majd hangsúlyozta: “Meg kell tartanunk azokat a szempontokat, melyek a fejlődést hangsúlyozzák. Fontos az egymás iránti felelősség, vagyis az, hogyan tudjuk a közösségeinket abba az irányba elmozdítani, melyben a kooperáció, és nem a verseny a domináns. Ebben az urbanisztikának nagy feladata van” - húzta alá dr. Szili Katalin, aki azt is hozzátette: “A PTE tavaly augusztustól modellt váltott. Ennek mentén egy
olyan stratégiát alkottunk, melynek egyik zászlóshajója a fenntartható fejlődés, és ehhez az urbanisztika is kapcsolódik.”
A felvetett vezérvonalakat folytatta dr. Salamin Géza, a MUT elnöke, aki kérdéseket vetett fel: “Milyen súlya van az egyetemeknek, milyen szerepet tölthetnek be a fenntarthatóságban?” Ahhoz, hogy a sikeresebb települések és az egyetemek közti viszonyt felvázolja, a nemzetközi rangsorokat hívta segítségül. “A Sanghai Ranking szerint első tíz legjobb egyetem a világon mind olyan országban működik, mely a világgazdasági politikai erővonalban helyezkedik el. Mind mögött ott van egy város is. De tegyük fel a kérdést:
a városnak van egyeteme vagy az egyetemeknek városa?
Az biztos, hogy a szimbiózis tűnik a rangsorban a siker kulcsának” - jegyezte meg dr. Salamin Géza. “Minden esetben körvonalozódik a háttérben az információtechnológiának valamilyen központja, mint amilyen a Szilícium-völgy, mely körül az egyetemek elhelyezkednek. A rangsorokban a legjobb brit felsőoktatási intézmények mögött London teljes régiója áll. A listákban élre tör Szingapúr. Ez a városállam másfél Budapestnyi területen 5,6 milliónyi népességgel bír, nemzeti egyeteme pedig kiváló. Az, hogy
hogyan lehet ennyire sikeres egy miniállam a globális világban szintén a tudásról szól.
“Radikális a bizonytalanság a világban, fontossá vált az önellátás, a függőségek megszüntetése. Fenntarthatósági átmenetről szoktunk beszélni, ennek pedig legfontosabb színtere a város, de az egyetemek szerepe sem merülhet ki a szakemberképzésben, hiszen népességet vonzó, piacteremtő hatást is ki kell, hogy fejtsenek” - jegyezte meg dr. Salamin Géza, majd a PTE-re vonatkozóan hozzátette:
“Egy 140 ezres városban működő 35 ezer fős egyetemi polgárság - a PTE szerepe így óriási. Elvileg potenciálisan a gazdaságfejlesztés motorja is, de ebben kiaknázatlan lehetőségek sora van. Például a PTE versenyképes nemzetközi jelenléte ellenére Baranya azok közé a megyék közé tartozik, melyek gazdasági nehézségekkel küzdenek.”
A megnyitó után aláírt dekrétum remélhetőleg a fejlődés irányvonalak megtalálását könnyíti majd.
