Harmadik alkalommal adták át a Bertók László Költészeti Díjat a költő születésnapján, december 6-án este a Kodály Központban. A nagydíjat 2023-ban Kovács András Ferenc költő, esszéíró, műfordító kapta, míg az idén először átadott kisdíjat Láng Orsolyának ítélte oda a kuratórium.
2021−ben a Jelenkor folyóirat és Bertók Attila, a költő fia és örököse költészeti díjat alapított, amelynek célja, hogy fenntartsa névadójának emlékezetét, valamint segítse a korlátozásoktól mentes művészetet, erősítse a kortárs magyar költészet jeles alkotóinak elismertségét.
Az idei évforduló különlegessége – december 6-a a költő születésnapja –, hogy a „nagydíj” mellett a zsűri „kisdíjat” is odaítélt egy harminchét évnél fiatalabb, ígéretes pályakezdést magáénak tudó költőnek. A szokatlan korhatárt Bertók László életrajza magyarázza, aki harminchét éves volt, amikor első önálló kötete, a Fák felvonulása megjelenhetett.
Bertók Attila és Kovács András Ferenc – Fotó: Csortos Szabolcs
Bertók Attila köszöntőjében felidézte az édesapjához és az életmű gondozásához kapcsolódó kötődés mozzanatait. Hagyatékának gondozójaként beszámolt azokról a törekvésekről, amelyek újabb és újabb felületeket nyithatnak az életmű olvasása és értelmezése előtt. Kiemelte a díj létrehozásának azt a célkitűzését, hogy a díj és a díjátadó eseménye nyisson a társművészetek felé, valamiképpen reflektáljon Bertók László verseire.
Ennek eredményeként ezúttal Bartha Máté készített versvideókat, amelyek újabb közegbe helyezik a költő verseit, magyarosított haikuit. A zenei palettán idén a Bertókiáda ősbemutatóját hallhatta a közönség Balogh Máté és Harcsa Veronika előadásában. Az énekesnőhöz kötődik a Bertók-asszociációk első tétele is, amelyet Gyémánt Bálint gitárossal adott elő. ▼
A harmadik alkalommal odaítélt a Bertók László Költészeti Díjat ezúttal Kovács András Ferenc költő, esszéíró, műfordító kapta, aki a kilencvenes évektől az egyik legnagyobb hatású kortárs magyar költőként tartanak számon.
A díjazottról Takáts József Kovács András Ferenc költészetének dicsérete című laudációjában a Kölyökportré című szonettből eredeztette a költői ouvre alakulását: „Úgy képzelem, hogy ebből a színházi jelmeztárból, amelyben kölyökként bújócskát játszott indult a pálya, amely mindenki által ismert jellemzője a maszkok használata, az alakmások kitalálása, elképzelt költők, elképzelt életműveinek megírása. […] Kovács András Ferenc színházi küldetése az volt, hogy alkotásaival rámutasson a költészet színházi jellegére, hogy a költemények megszólalásai mindig színésziek, színésziként igazak, színésziként őszinték és színésziként általánosak, az valamennyiünkre tartozók. […] De tekinthetjük a költészetet játéknak is, amely elsősorban a nyelvvel, a formával való barkácsolás. Kovács András Ferenc költészete ez utóbbi felfogáshoz csatlakozott a kezdettől fogva, hogy azután évek múltával eredeti jellemét fel nem adva fokozatosan beteljesítse a költészet többi meghatározását is, és az emlékezés, az erotika, a szenvedés és a hallgatás költészetévé is váljon.”
Takáts József – Fotó: Csortos Szabolcs
A díjazott Kovács András Ferenc – akivel Ágoston Zoltán a Jelenkor főszerkesztője beszélgetett – felidézte a Bertók Lászlóval történő találkozásait, amelyek kivétel nélkül a Jelenkorhoz, valamint marosvásárhelyi, budapesti és pécsi helyszínekhez kötődtek. „Bertók Lászlóval líráját az elharapott mondatok és vonatkozó névmások költészete jellemezte; erős és kompakt volt az a megszólalás, amelyről a ’60-as, ’70-es évek költészeti vonulatai és stílusvarázsai mintha leperegtek volna. Többféle megszólalási módja volt; az utolsó talán az, hogy semmit nem hagy lejegyezetlenül.”
Láng Orsolyát Codău Annamária kritikus, a marosvásárhelyi Látó folyóirat szerkesztője méltatta. A nagydíjat kísérő műalkotást Burkus Judit, a kisdíjét Sárkány Balázs készítette.
Az életműdíjat 2022-ben Tóth Krisztina, az első, 2021-es évben Parti Nagy Lajos vehette át.
Korábbi cikkeink a témában:
