Tizedik adásához közelít a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpontjának Kapocs a Tudáshoz című podcastje, ami olyan virtuális fórumot biztosít az egyetem kutatói számára, ahol a publikálás területén szerzett tapasztalataikat és jógyakorlataikat oszthatják meg egymással és a podcast hallgatóságával. A beszélgetéssorozat igyekszik minél több tudományterület aktív művelőjének segítségével átbeszélni a tudományos élet aktuális trendjeit, és azt, hogy mit jelent a 21. században PTE-s kutatónak lenni. A podcastről annak munkatársaival, Fekete Ritával és Lovász Dáviddal beszélgettem.
Mesélnétek kicsit a kezdetekről? Hogyan és milyen céllal indult el a Kapocs a tudásért podcast?
Lovász Dávid: Nagyjából egy éve kezdtük el foglalkozni ezzel a kérdéskörrel, és először még nem voltunk biztosak benne, hogy ez egy podcast lesz. Amikor a Web of Science-ből kizártak folyóiratokat, írtunk erről egy blogbejegyzést, amire sok visszajelzés érkezett, amiből
azt láttuk, hogy jó lenne, ha konkrétan kutatókkal tudnánk ezekről a kérdésekről beszélgetni, hogy ők mit tapasztalnak ezekből a visszaélésekből, hogy látják az ilyen publikálással kapcsolatos kérdéseket.
Végül megszervezünk egy ilyen beszélgetést, amire meghívtunk két olyan oktatót két különböző karról, akiről tudtuk, hogy képben vannak a témával, ez volt az első adás Fittler Andrással és Zsidó András Norberttel.
Valójában csak menet közben merült fel, hogy mi lenne, ha ebből a beszélgetésből podcastot csinálnánk, hiszen ezek olyan érdekes témák, amik igényt tarthatnak más kutatók érdeklődésére is. Végül arra jutottunk, az lenne a legjobb, ha minél több tudományterület művelőit be tudnánk ebbe vonni.
A podcast fókusza a kezdetektől fogva a kutatással kapcsolatos személyes tapasztalat, ugyanakkor sok érdekes témát kutatnak az egyetemen,
ezért a beszélgetések ma már alapvetően két részből állnak, egyrészt beszélgetünk a kutatóval a kutatási témájáról, arról amiket azzal kapcsolatban érdekesnek gondolunk. Ezek főleg tudománykommunikációs kérdések szoktak lenni, amik könyvtárosként nagyon érdekelnek, például, hogyan lehetne ezeket a tudásokat eljuttatni egy szélesebb közönséghez.
Fekete Rita: Az akadémiai világban hiánypótlónak érzem ezt a podcastet olyan szempontból is, hogy
bár léteznek tudományos témában más podcastek, de az, hogy bemutatjuk egy teljes intézmény, a PTE célkitűzéseit, a vezetőségének az intézményi stratégiába illeszthető elgondolásait, az egyedülálló.
Szeretnénk egy olyan fórum lenni, ami összekapcsolja a PTE kutatóit, hogy tudjanak egymásról, hogy melyik kar mit csinál, hogy megismerjék egymás munkáját, hogy lássák a potenciált az együttműködésekben. Éppen emiatt sokáig gondolkoztunk rajta, mi legyen a podcast neve, ami végül azért lett a Kapocs a tudáshoz, mert ez a könyvtárunk szlogenje is.
Maga a kapocs szó nagyon klassz kifejezése annak, hogy tényleg kapcsolódni, összekapcsolni szeretnénk, a témákat, a kutatókat, a tudományt és a társadalmat.
Ugyanakkor a podcast kicsit ismeretterjesztő is, teljesen közérthető, így bárki számára könnyen befogadható. Mindezek mellett kezdő kutatóknak, Phd-hallgatóknak is nagyon sokat segíthet az, hogy gyakorló kutatók mondják el a saját tapasztalataikat arról, hogy hogyan működik az akadémiai szféra, hogy hol és hogyan tudnak publikálni, kutatni, milyen eszközeik vannak ehhez, vagy milyen támogatást kapnak az egyetemtől.
Hogyan választjátok ki a témát, illetve az alanyokat?
Lovász Dávid: Általában mindig van valamilyen aktualitás téma, amiről beszélgetünk, a legújabb vendégünkkel, dr. Balogh Péterrel, a PTE ÁOK, Immunológiai és Biotechnológiai Intézet oktatójával Karikó Katalin Nobel-díja kapcsán beszélgettünk. Ezt megelőzően dr. Tóth György fizikust hívtuk meg, a PTE TTK Fizikai Intézetéből, akivel egyebek között Krausz Ferenc Nobel-díjáról is beszélgettünk.
Próbáljuk úgy megközelíteni a témákat, hogy szerintünk mi az, ami az egyes kutatási területekben nagyobb érdeklődésre tarthat számot. Sokszor felmerülnek olyan kérdések, amik a beszélgetőpartnerek kutatói-, publikálási tapasztalataikra vonatkoznak, de gyakran megkérdezzük, szerintük milyen reformokra lenne szükség a kutatásértékelés területén.
Szeretnénk, ha ezen témák kapcsán tényleges diskurzus tudna kialakulni az egyetemen. Arra törekszünk, hogy minél több aspektusa látszódjon a tudományegyetemi képnek.
A legutolsó beszélgetés alkalmával a biotechnológiát emeltük ki, ami az egyetemet fenntartó alapítvány egyik zászlóshajós célkitűzése, pont azért, mert attól, hogy valami szerepel az egyetemi stratégiában, nem feltétlen jut el úgy az egyetemi polgárokhoz, ahogy kellene. Mi viszont különböző aspektusból körüljárjuk ezeket a témákat olyan személyekkel, akik kifejezetten ezzel foglalkoznak, ezáltal mindenki számára egy kicsit érthetőbbé, megfoghatóbbá is válnak.
A fenntarthatóság kapcsán dr. Farkas Judit, a PTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Néprajz – Kulturális Antropológia Tanszékének egyetemi docense volt a vendégünk, akit az egyik kollégánk javasolt, mert már hallotta korábban előadni.
A Covid kapcsán dr. Kemenesi Gábor víruskutatóval beszélgettünk, aki népszerű kutató, jól publikál, és nagyon erősen benne van a tudománykommunikációban, mert szeretné közelebb hozni a tudományt a társadalomhoz.
Dr. Tarrósy Istvánnak, a PTE Nemzetközi Igazgatóság igazgatójának köszönhetően megismerhettük a PTE-s Afrika-fókuszú kutatások számára egyedülálló keretet biztosító Afrika Kutatóközpontot, illetve a Nemzetközi Igazgatóság projektjeit, de az EU-s szankciók PTE-re gyakorolt hatásairól is szót ejtettünk.
Milyen csatornákon vagytok elérhetőek? Mi az, amit még kiemelnétek a podcast kapcsán?
Lovász Dávid: A könyvtárnak Youtube csatornáján külön lejátszási listát szenteltünk a podcastnek, de a beszélgetések elérhetőek Spotify-on is, illetve minden adáshoz írunk egy blogbejegyzést a weboldalunkra, amely tartalmazza a releváns linkeket, így magáét az adásét is. Emellett megjelenünk a könyvtár közösségi média felületein is (Facebook, Instagram). Az egyetem oktatói pedig közvetlenül, e-mailben is kapnak tájékoztatást a legújabb podcast-ről.
Fekete Rita: A Kapocs a tudáshoz igazi szívügyünk, nagyon szeretjük csinálni. Tény, hogy van még mit javítani rajta, van hová fejlődni, de bízunk abban, hogy így is szerethetővé válik sokak számára. Nagyon jó lehetőségnek tartom arra, hogy kapcsolatot alakítsunk ki az oktatókkal, és ők is velünk. Sok pozitív visszajelzést kapunk tőlük.
A Kapocs a tudáshoz havonta egy alkalommal, jellemzően az adott hónap harmadik hetében jelentkezik friss adással.
