A Zsolnay Fényfesztivál minden évben lenyűgöz a látványosabbnál látványosabb műalkotásaival, ez idén sem volt kivétel. A július 4-től 7-ig tartó fesztiválon ismét elmerülhettünk a fények bámulatos világában. A nemzetközi fényművészek lenyűgöző installációi úgy ragyogtak, mintha csillagok szálltak volna alá, hogy részesei legyenek ennek a különleges ünnepnek. Az élmény felejthetetlen volt, a látvány magával ragadó, mintha egy másik világba léptünk volna.
Véleményem szerint a kivételes alkotások közül a Kodály Központban kiállított japán fényművész, Shohei Fujimoto intangible #form című alkotása ragadta meg leginkább a fesztivál innovatív szellemiségének lényegét. Ez a projekt mozgó lézercsíkok, sztróba, köd, hang és egyedi szoftverek segítségével olyan éteri struktúrákat hozott létre, amelyek megkérdőjelezték a térről és az anyagiságról alkotott elképzeléseinket. Az installáció valós idejű számításai és lézervezérelt moduljai lebegő tárgyakat varázsolnak egy virtuális háromdimenziós térbe, elmosva a kézzelfogható és a megfoghatatlan közötti határokat.
Az Intangible #form több, mint művészi látvány, olyan élményeket és struktúrákat hoz létre, amelyek célja, hogy az emberi érzékelés mélyéig hatoljon. Azáltal, hogy olyan formákat mutatott be, amelyek dacolnak a fizikai tulajdonságokkal, arra ösztönzött, hogy a kognitív folyamatokat egy távolabbi nézőpontból figyeljük meg, kiemelve a valós és az érzékelt, a kézzelfogható és a megfoghatatlan közötti kölcsönhatást. Ez a metszéspont mélyreható lehetőséget kínált az emberi érzékszervi tapasztalat határairól és lehetőségeiről való elmélkedésre. Magam is elgondolkoztam a táncoló lézerek kavalkádjában megjelenő képekről. Vajon más mit lát? Más számára is hasonló jelentést hordoz ez a mű? Úgy vélem, a fény és az érzékelés kölcsönhatása ebben az installációban lenyűgöző volt, emiatt számomra talán ez volt a legragyogóbb a többi fényes műalkotás között.
Egy másik elgondolkodtató alkotás, az olasz Christian Rizzuti és a spanyol Julián Álvarez Amnesia című alkotása volt, amely a Zsolnay Negyedben volt megtekinthető. Ez a fényinstalláció egy ötlépcsős, magával ragadó festészeti performansz, amely A/V generatív lézervetítést használ kémiai festékvászonra. Ez a mű egy kör alakú vásznon keltette életre az emlékezetet, ábrázolva annak lüktetését, életerejét és végső elvesztését. Az egyedi szoftver, az UV-lézerrendszer és a foszforeszkáló pigmentek kombinációja valós idejű vizuális-hang kompozíciók táncát hozta létre, az élet és az emlékezet ritmusát követve, mielőtt eltűnne, hogy helyet adjon a következő pillanatnak.
Az Amnesia megtekintésekor elgondolkodik az ember az emlékek múlandóságán. A vibráló, dinamikus képi világ egyfajta csodálatot és életerőt idézett, míg a képek elkerülhetetlen elhalványulása csipetnyi melankóliát hozott. Ez a magával ragadó élmény elősegítette a közös emberi élményekkel való mély kapcsolat kialakulását, és a tudatosságra, minden egyes múló pillanat szépségének megbecsülésére ösztönözte a közönséget.
A Jakováli Hasszán Dzsámiban két nemzetközi művész is megmutatta alkotását a nagyközönségnek, a thai DecideKit és a német ruestungsschmie.de. A DecideKit csoport kupola mapping alkotása arra emlékeztette az embereket, hogy nem számít, az ember mit épít, mit alkot, a természet mindig túlmutat ezen. Nem mi irányítjuk a természetet, hanem a részei vagyunk. Minden apró dolgokból áll össze, mi is a nagy gépezet apró alkotóelemei vagyunk, de ezek az apró elemek is hatalmas erővel bírhatnak, viszont a természetet nem szárnyalhatjuk túl. A ruestungsschmie.de első kupola mapping próbálkozása a metallwall3 című installáció, mely egy igazán innovatív, új, forradalmi kísérletnek számít: a perspektíva, a fény és a hang transzformácó erejéről tett tanúbizonyságot. Arra ösztönöz, hogy újszerű módon foglalkozzunk a térrel és a formákkal.
A francia Studio Joanie Lemercier egy lenyűgöző „űrbéli sétára” invitált minket. A Cosmos.1999 című installációja a földi és a kozmikus világot összekötő, magával ragadó portálként jelent meg. A fák által keretezett alkotás közvetlen kapcsolatot teremtett a kozmosszal, és időutazásra invitálta a nézőket. Ez a mű a népszerű sci-fi csábító esztétikája és a mögötte meghúzódó disszonancia közötti disszonanciát vizsgálja. A Cosmos.1999 különböző jövőképek bemutatásával kritikusan vizsgálta a bolygó jövőjét fenyegető elit techno-optimizmusát. A csillagászat a kozmoszt a múlt pillanatképeként tárja elénk, megmutatva az antropocén előtti időket (a geológiai idő nem hivatalos szakasza, amelyet a földtörténet azon legújabb időszakának leírására használnak, amikor az antropogén (emberi) tevékenységek nagy horderejű hatásokat kezdtek gyakorolni a bolygó éghajlatára és ökoszisztémáira. - a szerk.) A Cosmos.1999 egyfajta kihívást jelent számunkra, hogy kibéküljünk egy olyan égbolttal, amely a létezésünk előtt is itt volt. Ahhoz, hogy a Földön megvethessük a lábunkat, fel kell emelnünk a szemünket, vissza kell utaznunk az időben, és közösen új jövőt kell elképzelnünk.
Kifejezetten tetszett a svájci Encor Studio egy egyedülálló Frontier elnevezásű audiovizuális installációja, amely megkérdőjelezte a határokat. Vajon ez a valóság? Hol a határ? Vajon képzelődöm? - ilyen, és ezekhez hasonló gondolatok cikáztak a fejemben a mű megtekintésekor. A vízfelület visszatükrözte a műalkotást, így egyedülálló hatást keltett. A víz kapcsolatba lépett a környezetével, ahol a formák hullámokká alakultak, a fények pedig rezgésekké. Ahogy a rendezett tárgyak rendetlenné váltak, lenyűgöző párbeszéd alakult ki a rend és a rendetlenség, valamint a valóság és annak értelmezése között, ami a nézőket arra késztette, hogy újragondoljáka a valósághoz való viszonyukat.
A Zsolnay Fényfesztivál alatt Pécs utcáin sétálva olyan érzés volt, mintha egy álomvilágba léptünk volna, ahol minden sarkon egy új csoda tárult elénk. A közönség részvételére invitáló interaktív installációktól a mélyebb gondolkodásra késztető, elgondolkodtató darabokig a fesztivál a vizuális és érzelmi élmények gazdag tárházát nyújtotta.
Cikkeink a témában:
Zsolnay Fényfesztivál: Káosz és harmónia
A Barbakán új palástja
Nem csak a fények fesztiválja
Fény Útja 2024 - tippek és tanácsok
Több, mint utcaművészet
