Pécsi Tudományegyetem rektora A jövő most történik címmel egy, az információcserét, belső kohéziót segítő és erősítő előadássorozatot indított az őszi szemeszterben, melynek során három kar, a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, az Állam- és Jogtudományi Kar, valamint az Egészségtudományi Kar már bemutatkoztak. A folytatásban, a tavaszi szemeszterben elsőként a Természettudományi Kar mutatta be kutatási és tudományos arculatát február 11-én a PTE KTK Fintelligence termében.
Az eseményen ezúttal is 3 érdekes előadást hallgathattak meg a résztvevők, valamint ezúttal is alkalom nyílt a témához kapcsolódó gondolatok megosztására, illetve vitára is. A programot Dr. Trócsányi András, a Természettudományi Kar dékánja nyitotta meg, aki röviden bemutatta a kar intézeteit, a különböző tudományterületeken végzett oktatói és kutatói munkát, valamint a megjelent előadókat.
Dr. Lente Gábor, a Tudomány a Dűne univerzumában írója előadásában arra igyekezett választ adni, Létezik-e fenntartható energiagazdálkodás? Lítium(ion)-akkumulátor, hibrid és elektromos autók, napenergia, hidrogén energia, ki ne hallotta volna már korábban ezeket a fogalmakat? De tudunk-e különbséget tenni köztük, jobb-e valamelyik a másiknál, és ha igen, miért? Dr. Lente Gábor szerint bár a hidrogén többféleképpen előállítható, sőt néhány éve kiderült, hogy az mégis csak bányászható, a jövőre nézve mégis csak érdemes lenne megfontolni a metanol gáz használatát a gépjárművekben. Korábban egyébként a NASCAR-ban használták ezt a megoldást, azonban a metanol nagy hátránya, hogy színtelen, ami például egy versenypályán fokozott veszélyt jelent. Az előadásból az is kiderült, hogy míg egy elektromos Tesla töltőállomás kiépítése nagyjából 60, addig egy hidrogén töltőállomás kialakítása 800 millió forintba kerül.
Dr. Bugya Titusz Geoinformatika a Google Maps-en túl: téradatbázisok a társadalmi problémák megoldásában című prezentációjában tágabb perspektívában mutatta be, milyen jelentőséggel bír a térinformatika a szakmai felhasználók részére, az mennyiben és hogyan járul hozzá a hétköznapi emberek számára sokszor láthatatlan, ugyanakkor fontos adatbázisok, adminisztratív feladatok ellátáshoz.
Elmondta, a PTE-n számos kutatás kapcsolódott eddig is a természettudományok ezen területéhez, például a Dráva mederfelmérései, a középvízi meder modellvizsgálata, a naperőművek menetrendezése, a villámárvíz-veszélyeztetettség számítása, vagy a mentőkiérés- és lefedettség becslése az OMSZ számára.
Mi is az a terahertz? – tette fel a kérdést dr. Krizsán Gergő Kompakt részecskegyorsítás: terahertzes impulzusok a tudomány és az orvoslás szolgálatában című előadása felütéseként, majd rávilágított, milyen sokat találkozunk a mindennapokban annak használatával, például egy reptéri biztonsági kapun áthaladva.
„A tudományban is sok mindenre lehet használni a THz-es sugárzást. Krausz Ferenc 2023-ban kapott Nobel díjat az atto szekundumos impulzusok előállításáért” – emlékeztette a hallgatóságot az előadó, aki természetesen arra is kitért, hogy milyen szerepe van a PTE TTK Fizikai Intézetnek a terahertzes kutatásokban.
A program kötetlen beszélgetésekkel, eszmecserékkel zárult. Az előadássorozat következő részében a Műszaki és Informatikai Kar mutatkozik majd be március 4-én.
Az előadássorozat korábbi állomásai:
Tudományos Publikációk Napja 2024
A változó világ kihívásai a mesterséges intelligencia korában
„Per aspera ad astra” - aktuális szabályozási kihívások a világhálón és a világűrben
Digitalizáció és innováció a betegellátásban és a kutatás-fejlesztésben
