A magyar mesterséges intelligencia ökoszisztéma és szereplői, kutatási projektek a Nemzeti Laboratóriumban címmel tartott előadást Érdi-Krausz Gábor a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium (MILAB) Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet projektkoordinátora a PTE Természettudományi Karán április 16-án a Mesterséges Intelligencia Szaknapon.
Válaszul a nemzetközi és hazai kihívásokra 2020-ban jött létre a MILAB, melynek célja Magyarország szerepének megerősítése napjaink egyik legfontosabb K+F+I, vagyis az MI területén. Az MI-re irányuló kutatások azonban nem újkeletűek, hiszen, ahogyan arra dr. Pap Margit, a PTE TTK Matematikai és Informatikai Intézetének vezetője is felhívta a figyelmet, a mesterséges intelligencia szóösszetételt már 1956 óta használják tudományos körökben, és nagyjából ekkortól létezik maga a gondolat is, hogy lehetséges olyan informatikai rendszereket létrehozni, melyek képesek lesznek kizárni, helyettesíteni az emberi döntéseket. Azonban az MI-nek még ma sem létezik egységes, univerzális megfogalmazása.
Érdi-Krausz Gábor szerint a jelen és a jövő technológiájának „egyik legizgalmasabb területe” a robotika, illetve az
hogy egy robotban, ami egy mechanikus gép, hogyan testesül meg a mesterséges intelligencia, az hogyan tud interakciót folytatni az emberrel.
2022 végén az OpenAI közkinccsé tette a chatbotját, a ChatGPT-t, mely a bevitt információkat azonnal interaktívan kezeli. A ChatGPT mindenki által hozzáférhető és használható, melynek köszönhetően rövid idő leforgása alatt emberközelivé tette az MI technológiáját. Ez a fajta MI, az ún. generatív AI abban különbözik a korábban használt modellektől, hogy egy adott tartalomból, vagy adatmennyiségből képes teljesen új tartalmakat létrehozni: „szöveges promptokkal tudunk képet, zenét, vagy akár képek alapján tudunk zenét generálni” – magyarázta Érdi-Krausz Gábor.
Hol találkozunk a mesterséges intelligenciával a mindennapokban? Például az azonosítás (arcfelismerés, ujjlenyomat olvasás) során, az, hogy kivel találkozunk a különböző online közösségi felületeken, az e-mail rendszerek spam szűrőjében, a fordítóprogramokban, ezeket mind-mind mesterséges intelligencia irányítja. „Ha valaki ma összehasonlít egy tíz évvel ezelőtti Google fordítót egy mostanival, akkor rá fog jönni, hogy ég és föld a kettő.”
Ugyanakkor rengeteg vállalati megoldásban is fellelhető, például az MI teszi lehetővé az azonnali átutalási rendszert, mert csak az tud biztosítani egy olyan ellenőrző rendszert, amely öt milliszekundum alatt be tudja azonosítani az utalót, ugyanakkor gondoskodik arról, hogy a pénz a megfelelő helyre érkezzen.
„Az online vásárlás, a filmes, a zenei megosztás, ha valaki Netflixet néz, vagy Spotifyt hallgat, akkor abban a mesterséges intelligencia segíti.” Használják szövegbányászatra, adatfeldolgozásra, elemzésre, termékellenőrzésre, önvezető járművekben, de a mezőgazdaság területfelmérésre is.
Érdi-Krausz Gábor egy pécsi kötődésű példát is hozott, mégpedig a Virológiai Nemzeti Laboratórium invazív fajok felismerésére irányuló kutatását. Az Európai Unió ennek során egy olyan alkalmazás kifejlesztését támogatta, melynek segítségével ha az európai polgárok lefotóznak egy szúnyogot, akkor az képes megmondani, hogy az adott szúnyogfaj veszélyes-e rájuk nézve.
A ChatGPT önmagában még nem fogja megváltani a világot. A ChatGpt hallucinál és hazudik. Okossá kell tenni, és a kutatásunk egyrészt pont erről szól, hogy hogyan lehet felokosítani.
Példaként említette, hogy nagyjából 8 millió macskát kellett megmutatni az MI-nek, mire képes volt önállóan felismerni az állatot. Ugyanakkor az MI már most is nagyon sok területen jól használható, például az egészségügyben. „Talán az egyik, az emberiség számára legfontosabb, hogy képes korai fázisban felismerni rosszindulatú sejtek, sejtminták burjánzását.” Képelemző képessége miatt ma már mesterséges intelligenciával vannak felokosítva a CT, és az MR készülékek is, de az MI biológiai életkor meghatározására is alkalmas:
„Ez azért jó, mert ha tudjuk, hogy mi a naptári életkorunkhoz képest a biológiai életkorunk, akkor az orvosok sokkal inkább személyre szabottabb gyógyítást tudnak számunkra javasolni.” Ez
azon túlmenően, hogy felesleges gyógyszer, például antibiotikum beviteltől tudják megkímélni a betegeket, felesleges kiadásoktól tudja megkímélni az egészségügyet.
A MILAB egyik új projektje azon dolgozik, hogy segítse hatékonyabbá tenni a MAVIR (Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító) munkáját. Magyarországon a villamosenergia-hálózatnak van egy hálózati vesztesége, ha a MAVIR tudhatná előre, hogy mennyi ez a veszteség, akkor pontosabban tudná beütemezni a vásárlásait, illetve az ún. szekunder és tercier energiák vásárlását is sokkal jobban tudná időzíteni. Ez egyszerre eredményezné a költségek optimalizálását, valamint a rendelkezésre álló erőforrások hatékonyabb kihasználását.
2018-ban megalakult a magyarországi Mesterséges Intelligencia Koalíció, melyben közel 70 magyar és nemzetközi cég, egyetem, tudományos műhely, szakmai- és közigazgatási szervezet
dolgozik azon, hogy Magyarország Európa élvonalába kerüljön, fontos tagjává válva a nemzetközi mesterséges intelligencia közösségnek.
Az együttműködés részeként dolgozták ki azt a dokumentum, amely felmérte a hazai MI akkori helyzetét, megfogalmazta az azzal kapcsolatos igényeket és célokat, majd alapjául szolgált Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiájának, melyet a Kormány 2020-ban fogadott el.
Érdi-Krausz Gábor szerint az emberekben az MI-vel kapcsolatban gyakran megfogalmazódik a kérdés, hogy „elveszik-e a robotok az emberek munkáját? A válasz az hogy igen, hiszen ezért csináljuk őket. A mesterséges intelligencia egy támogató technológia, nem egy szellemiség, nem egy istenség, a mesterséges intelligencia önmagában nem fogja elpusztítani az embert, azonban lehet rosszul, vagy jól használni. A mi feladatunk, hogy jól használjuk.”
