A Pécsi Tudományegyetem rektora A jövő most történik címmel egy, az információcserét, belső kohéziót segítő és erősítő előadássorozatot indított az őszi szemeszterben, melynek során az egyetem négy kara már bemutatkozott. A tavaszi szemeszter második előadójaként a Műszaki és Informatikai Kar mutatta be kutatási és tudományos arculatát március 4-én a Közgazdaságtudományi Karon.
Az eseményt ezúttal is dr. Miseta Attila, a Pécsi Tudományegyetem rektora, valamint a bemutatkozó kar dékánja, dr. Medvegy Gabriella nyitották meg. A Műszaki és Informatikai Kar általános bemutatását, valamint az alkalmazott kutatások rövid áttekintését követően dr. Reith András 30 perces Fenntartható épített környezet – városok, épületek, emberek című előadásában elmondta: a szakmának hatalmas előnye, hogy már rendelkezésre állnak olyan eszközök, platformok, megoldások, melyek segítségével mérni lehet az építészet környezetre gyakorolt hatását. Ugyanakkor az épületek energiafelhasználása kapcsán példaként leszögezte: hűtésre nem az épületnek, hanem az azt használó embereknek van szüksége.
„Az épületek szerkezeti kialakításának, tehát a föld alatt vagy fölött található tartószerkezetnek, vagyis az épület legfontosabb részének, amit akár sokáig meg is lehetne őrizni, az épület összes szén-dioxid terhelésének több mint a felét teszi ki. Tehát nagyon fontos kérdés, hogy újat építünk, felújítunk, vagy újrahasznosítunk” – hangsúlyozta a szakember.
Dr. Borsos Ágnes sokkoló információkat osztott meg a közönséggel Alkotás és tudomány határán – „parametrizált komfort" kutatás a belső terekben előadása részeként. Például azt, hogy a WHO mérései alapján az emberek idejük 90%-át zárt terekben töltik. Ugyancsak megdöbbentő, hogy Manhattan mindössze 60 km² területű szigetén, háromszor ekkora beltéri terület található. Az ENSZ becslése szerint a következő negyven évben a belső terek összterülete világszerte nagyjából megduplázódik, vagyis 2060-ig minden évben Japán teljes alapterületének megfelelő új belső tér kerül kialakításra.
A MIK tanszékvezetője ehhez kapcsolódóan bemutatta az általuk életre hívott komforttérképet, melynek használata a komfortérzet javításán túl az energia optimálás felhasználásában is segítséget tud nyújtani: „Műszeres mérésekkel igazoltuk, hogy az alapvető komfort paraméterek – hőkomfort, levegőminőség, fénymennyiség és zajszint – a tér különböző részeiben jelentős eltérést mutatnak. Ezeket az adatokat skáláztuk, és minden munkaállomáshoz hozzárendeltük ezen jellemzőket. Ezzel megteremtettük a lehetőséget a munkavállalók számára, hogy saját komfortpreferenciáik alapján választhassanak munkaállomást.”
Az utolsó előadó, Gyurák Gábor az internet átalakulásával megváltozott viszonyokat és veszélyeket mutatta be Kibertámadásokkal szembeni ellenállóképesség növelése címet viselő rövid prezentációjában. Mint mondta, a hétköznapi ember által használt applikációk csak a jéghegy csúcsát jelentik, hiszen az áramellátáson, a vízellátáson, a közlekedésen keresztül ma már minden fontosabb rendszer az informatika, és az internet segítségével működik. Ennek kapcsán emlékeztette a jelenlévőket a 2003-ban New Yorkban, egy szoftverhibából bekövetkezett két napos áramszünetre.
Részben fentiek miatt a kiberbiztonság erősen felértékelődött, éppen ezért Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiája már 2013 óta komoly hangsúlyt fektet a kiberbiztonsági oktatásra, az ezzel kapcsolatos kutatás-fejlesztésre, valamint a tudatosításra. Gyurák Gábor méltán büszkén számolt be a PTE MIK CyberLAB kiemelkedő, nemzetközi sikereiről, illetve az idén februárban hivatalosan létrejött Hálózati és Kiberbiztonsági Tanszékről, mely már magában foglalja a CyberLAB etikus hacker csapatát is.
Az esemény ezúttal is szakmai eszmecserével, kötetlen beszélgetéssel és finom falatokkal zárult. A következő alkalommal, március 25-én délután a PTE Művészeti Kar mutatkozik be.
Az előadássorozat korábbi állomásai:
Tudományos Publikációk Napja 2024
A változó világ kihívásai a mesterséges intelligencia korában
„Per aspera ad astra” - aktuális szabályozási kihívások a világhálón és a világűrben
Digitalizáció és innováció a betegellátásban és a kutatás-fejlesztésben
Természettudományok a mindennapokban
