Harc Közép-Európáért – Szigetvár ostroma, nagy Szulejmán és Zrínyi Miklós halála, 1566 címmel megjelent a Szigetvár-könyvek-sorozat harmadik része a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet kutatóprofesszora, Fodor Pál szerkesztésében. A könyvet március 26-án a Művészetek és Irodalom Házában mutatták be az International Seasons programsorozat részeként.
Az eseményen dr. Majdán János történész beszélgetett a kötet szerkesztőjével, dr. Fodor Pál Széchenyi-díjas turkológus-történésszel, akinek szakterülete az Oszmán Birodalom 14–17. századi története, ezen belül az oszmán állam kialakulása, társadalmi és katonai szervezete.
Dr. Fodor Pál arra kérdésre, hogyan lesz valakiből turkológus, azt válaszolta, az ő esetében ez kizárólag az isteni gondviselésnek köszönhető, semmi másnak. Mint elmesélte, egészen kis kora óta olvas, így igen fiatalon olvasta egyebek között az Egri csillagokat is, akkor szeretett bele a témába. Később, katonaévei alatt összebarátkozott egy társával, akinek akkori tanára turkológus volt, ennek hatására leadni kívánt, másodlagos egyetemi képzését, a földrajzot, turkológiára cserélte. Elmondása szerint
itt tanulta meg, mit jelent a valódi tudományos munka, itt szeretett bele, és döntötte el, hogy tudományos kutató szeretne lenni.
„Nem is a történelem szakon, hanem itt tanultam meg, mit jelent a tudományos munka, elkészíteni egy cikket, annak milyen fázisai vannak, hogy kell rá felkészülni, mennyi anyagot kell gyűjteni, hogy kell azt megírni, formába önteni. Itt dőlt el, hogy kutató leszek, hiszen korábban nem volt ez biztos, eredetileg talán középiskolai tanárságra gondoltam” – osztotta meg dr. Fodor Pál.
A történelem során sokan sokáig és hiába keresték Szulejmán szultán elveszett türbéjét, arra végül a Pécsi Tudományegyetem munkatársai bukkantak rá dr. Pap Norbert irányításával a 2014–2015-ös kutatások során.
„Ez a szigetvári kutatás egy nagy ajándék volt az életemben, ami végképp idekötött engem a Dél-Dunántúlra. Most Szigetvárra úgy járok, mint második hazámba” – emlékezett vissza a történész.
A most bemutatott könyv
a 2016 szeptemberében Pécsett és Szigetváron rendezett nemzetközi konferencia előadásaiból összeállított, 2019-ben megjelent angol nyelvű tanulmánykötet magyar fordítása.
A könyv alapjául szolgáló tudományos tanácskozást Sziget(vár) 1566. évi ostromának és a két főszereplő: I. Szulejmán szultán (1494–1566) és Zrínyi Miklós (1508–1566) halálának 450. évfordulója alkalmából tartották.
„A projekt eredeti célkitűzése az volt, hogy a kutatócsoport megtalálja az elveszett türbét. Ehhez egy teljesen új koncepciót kellett kialakítani, amelynek az ötletadó gazdája Pap Norbert volt. Az egykori, korabeli természeti környezetet kellett valahogyan rekonstruálni, mert az évszázadok során rengeteget változott a táj. ... Kizárásos alapon ezzel a módszerrel jóval közelebb lehetett kerülni a türbe egykori helyéhez. Tulajdonképpen, mire megkezdődtek az ásatások a turbéki szőlőhegyen 2015-ben, addigra kiderült, hogy a türbe ott van, ahol a kutatócsoport megmondta, hogy lennie kell” – összegezte a nagy felfedezést dr. Fodor Pál.
A szakértők egyetértenek abban, hogy
Szigetvár 1566-os ostroma mára kiesett a köztudatból és sohasem kapta meg azt a figyelmet, amit megérdemelt volna.
A laikusok régen, és ma sem érzik ezeknek az eseményeknek a súlyát, pedig ha az ostrom másként alakult volna, ma egy egészen más Európa tárulna elénk.
„A ma bemutatott könyv három dolognak köszönhető, az egyik nyilvánvalóan a türbe-kutatás volt, logikus volt, hogy előbb utóbb összefoglaló munkákat is kell majd erről készíteni, a másik megfontolása a 450. évfordulója ennek a nagy európai, mondhatni világtörténelmi jelentőségű eseménynek, amikor az akkori világ egyik legnagyobb birodalmának uralkodója itt Szigetvárott halt meg, mégpedig egy olyan ostrom közepette, aminek a célja az volt, hogy uralma alá hajtsa Közép-Európát. ...
Itt nem egy átlagos eseményről, hanem egy világtörténelmi furdulópontról volt szó, hiszen itt állt meg az oszmán hódítás”
– mondta dr. Fodor Pál. A könyv harmadik apropóját a 2016-os nemzetközi konferencia adta.
„A koncepció az volt, hogy emeljük ki ezt az ostromot a puszta hadtörténeti esemény jellegéből és tegyük mögé a két világirodalmat, nézzük meg, mi volt itt a tét, hiszen nem csak Szigetváron volt háború 1566-ban, hanem legalább öt–hat helyen az országban. Milyen potenciállal rendelkezett a két ország, milyen volt a struktúrája, mit akart, hogy nézett ki, hogyan zajlott le az ostrom, milyen volt a magyar katonai határmodell, és hogyan emlékezett erre az ostromra az utókor” – mesélte dr. Fodor Pál.
A beszélgetés során a hallgatóság egyebek között megismerhette Szigetvár ostromának legkülönbözőbb vetületeit, az általános áttekintése túl szó esett a korabeli politika, kormányzat általános irányzatairól, hogy az Oszmán birodalom miből és miért tudott háborúzni, hogy milyen vallási viszonyok uralkodtak a birodalmon belül, illetve hogyan szolgálta Szulejmán birodalmi víziójának megalapozását a művészet, a politika és a kereskedelem.
A Harc Közép-Európáért – Szigetvár ostroma, nagy Szulejmán és Zrínyi Miklós halála, 1566 című könyv megvásárolható a legnagyobb hazai könyvesboltokban.
Korábbi cikkeink a témában:
ÚJABB SZULEJMÁN KORABELI ÉPÜLET NYOMAIRA BUKKANTAK A PTE KUTATÓI SZIGETVÁRNÁL
SZULEJMÁN TÜRBÉJE - A KUTATÁS FILMES KRÓNIKÁJA
SZIGETVÁR 1566
