Pécsett általában a Csokoládé Karnevál az, ami meghozza a tavaszt. A Zsolnay Kulturális Negyedben rendezett esemény idén február második hétvégéjén volt.
A Pécsi Tudományegyetem több szállal is képviseltette magát a fesztiválon. Az egyik a csokoládé-feldolgozás legmodernebb aspektusához kötődött: a kiállítótér előtt felállított 3D-nyomtató vékony csokiszálakkal nyomtatott alakzatokat.
A PTE jelenlétét magam is erősítettem: egy kóstolóval egybekötött előadáson volt módomban beszélni arról, miért és hogyan mutatkozik meg az egzotikus fűszereinek exportjára építő madagaszkári gazdaság csokoládégyártásán a történelem.
A hivatalos előadások között a PTE-hez is kötődött Győrffy Zoltáné, mely a mustról szólt. Lehetne szőlőlének is hívni, de arról legtöbbünknek a boltban kapható nedü jutna eszünkbe. A must ennél természetesebb, tartósítószerek nélküli, magas cukortartalmú ital. Szerencsénkre már e formában is kapható.
Szó volt a pekmezről, avagy a mustmézről is. Mivel eleinknek nem állt hűtőszekrény a rendelkezésére, így tartósították az édes ízt. Ma már különlegesnek számít, viszonylag nehezen beszerezhető, de reméljük, néhány éven belül reneszánszát éli majd. Kétfajta, „zacskózott/dobozolt” mustot is kóstolhattunk, sőt, egy különlegesebb alkoholmentes, a muston alapuló koktélt is, melynek összetevőit – hogy a következő, borról/mustról szóló előadásokhoz kedvet csináljak – most nem is árulok el. Győrffy Zoltán arra is biztatta az előadásán résztvevőket, hogy alkalomadtán látogassanak el a PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetébe, csodálják és kóstolják meg a különböző szőlőfajtákat.
A rendezvény a Japánból nemrég hazatért PTE Pannon Gyermekkar produkciójával zárult, mely Schóber Tamás Csokoládé című dalának előadásával.
