Lecsengő szakaszában van a koronavírus járvány Magyarországon. Dr. Betlehem József rektorhelyettest, a PTE Operatív Stáb vezetőjét kérdeztük.
Milyen kihívásokkal kellett megküzdeni, és milyen feladatok várnak még az egyetem Operatív stábjára?
Maga a PTE Operatív Stáb azért jött létre, hogy legfőképp akadémiai, humánpolitikai, valamint egészségügyi kérdésekben, igazodva a jogszabályi környezethez, gyors és hatékony intézkedéseket hozzon. Immár negyedik hónapja tevékenykedik a stáb, most már egy új szakaszban járunk, hiszen a kormány 2020. június 18-án feloldotta a veszélyhelyzetet, így a közeljövőben, a könnyítő intézkedések mentén tudunk majd a további – egyebek között szakmai gyakorlatok, külföldi kiküldetések körüli – kérdésekre reagálni. A Pécsi Tudományegyetem az elmúlt időszakban bebizonyította, hogy a felkészültségével és a válsághelyzethez való igazodásával képes megfelelni a pandémiás kihívásoknak is. Korán, de nem elhamarkodottan hozta meg lépéseit, melyeknek köszönhetően biztonságban tudhattuk kollégáinkat és hallgatóinkat egyaránt.
Hogyan alakul át a pécsi egészségügyi ellátás a veszélyhelyzet végéhez közeledve?
Az egészségügyi ellátó rendszerben a COVID-19 ellátás után a fókuszt ismét át lehet és kell helyezni a normál betegellátásra. A járóbeteg- és szakellátás visszaállítása folyamatosan zajlik, mindent megteszünk annak érdekében, hogy ez a lehető leggyorsabban, legzökkenőmentesebben és legbiztonságosabban történjen. Az is bizakodásra ad okot, hogy ma a COVID-19 vírussal kapcsolatos kutatások zászlóshajója a Pécsi Tudományegyetemen működik.
Nem tudni, hogy lesz-e, s ha igen, mikor üt be a járvány második hulláma. Van-e B terve a PTE-nek, ha egy kedvezőtlen forgatókönyv érvényesül?
A távolléti oktatásban sikerrel alkalmaztuk a digitális technológiákat, jelenleg már a záróvizsgák zajlanak az intézményben, azok is elsősorban távolléti formában. A személyes jelenlét nélküli oktatás ideje alatt a PTE minden oktatási szervezeti egysége összegyűjtötte a tapasztalatait, és az Oktatási Igazgatóság szervezésében zajlik a jó gyakorlatok összegzése, valamint az oktatástechnológiai és – módszertani eljárások csiszolása. Egészen más digitális megoldást követel – hogy két szélsőséget említsek – egy orvos-egészségtudományi képzés, mint a klasszikus bölcsészképzés. A betegágy melletti oktatás szabályozása és azok járványügyi és nem járványügyi helyzetben való betartása és betartatása kiemelten fontos.
A PTE az EDUC tagja is, melynek központjában a nemzetköziesítés és a digitalizáció áll - mennyire katalizálja az EDUC-os munkát a COVID-19 miatt kialakult helyzet?
Az EDUC-ben való szerepvállalásunk alkalmat adott arra, hogy bepillantást nyerjünk, hogy a partneregyetemeink hogyan kezelték a COVID-19 járványügyi helyzetet; hogyan állt hozzá két párizsi partnerünk, vagy egy hozzánk földrajz szempontjából közelebbi és hozzánk hasonló jellemzőkkel rendelkező cseh felsőoktatási intézmény. A koronavírus-járvány a felsőoktatásról kialakított nézeteket is átrendezte, és ezen új megközelítéseknek az egyetemstratégiákban is markánsabban kell megjelenniük. A European Digital Univer-Cities pont arról szól, hogyan kell a digitális oktatási folyamatot megalkotni a hallgatók újabb generációi számára, illetve hogyan kell az oktatókat felkészíteni erre, mind a szemléletmódot, mind az oktatás lehetséges új csatornáit tekintve.
