Egy lépés. Egy rosszul választott ösvény. A célvándor megtorpan, a játékos arcán feszültség: vajon sikerül eljuttatni a hőst a várba? A „Ki jut a várba?” nevű társasjáték asztala körül felnőttek tanácskoznak, számolnak, útvonalat terveznek – és közben észrevétlenül tanulnak. Ez a pillanat tökéletesen visszatükrözi a Játék és társadalom konferencia szellemiségét, amelyet május 9–10-én rendeztek meg a Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Karán (KPVK).
A kétnapos rendezvény középpontjában a játék társadalomformáló, oktatási és kulturális örökséget közvetítő szerepe állt. A szervezők egy égető társadalmi kérdésre keresték a választ:
„Mit lehet tenni a kollektív narcizmus állapotába süllyedt társadalmakkal?” A válasz: játszani kell – de komolyan.
Ennek szellemiségében a konferencia egy könnyed játékkal kezdődött.
„A játék közös nevező, ahol a szavak már nem hatnak, ott a játék még képes kapcsolatokat teremteni” – fogalmazott dr. dr. Agora Zsuzsanna, a konferencia ötletgazdája, a PTE KPVK történeti pszichológusa és társasjáték-fejlesztője. Inspirációként a veronai Tocatì International Street Games Festival szolgált, ahol
a több évtizedes helyi megosztottságot közös utcajátékkal oldották fel és az ellenségek játszótársakká váltak.
„Történeti pszichológusként több mint két évtizede foglalkozom azzal a kérdéssel, hogy miért és hogyan válik egy társadalom kirekesztővé, miért válhat magától értetődővé a másik ember leértékelése, megbélyegzése, akár ipari jellegű elpusztítása. …
A fekete-fehér világokba visszalopni a színeket egyáltalán nem könnyű feladat, mégis úgy gondolom, hogy a játék egy olyan módszer, emberi működésmód, amely képes lehet az emberi attitűdök átformálása”
– emelte ki az ötletgazda, majd hozzátette, hogy ennek kiváló példája a fent említett fesztivál, hiszen a játékban van valami varázserő, ami képes arra, hogy átformálja a társadalmat.
Nemcsak városokat tud kibékíteni a játék, hanem a matematikát is meg tudja kedveltetni a kicsikkel. Dr. Zádori István, a KPVK dékánhelyettese beszédében elmondta, hogy a gyerekek számára a matematika világa kissé furcsa, pont ezért hozták létre a Dienes-játékokat, hogy megpróbálják megszerettetni a számok tengerét a kis lurkókkal.
„A matematika akkor válik igazán befogadhatóvá, ha abbahagyjuk a kényszerítést és elkezdünk játszani” – mondta a dékánhelyettes,
majd hozzátette, „Az elmúlt években számos könyvet publikáltunk, megannyi játékot fejlesztettünk annak érdekében, hogy életben tartsuk Dienes Zoltán professzor tudományos és kulturális örökségét. Most pedig megpróbáljuk a játékot az oktatási folyamatba is becsempészni.”
A konferencia rangos nemzetközi előadókat vonultatott fel. Valeria Spazzoli, az Európai Bizottság szakpolitikai asszisztense az Európai Gyermekgaranciáról beszélt, dr. Francesca Berti játékkutató a játék kulturális örökségként való értelmezésére világított rá, míg Prof. dr. Jaipaul L. Roopnarine globális játékkultúrákról és szülői játékhiedelmekről tartott előadástA konferencia rangos nemzetközi előadókat vonultatott fel.
A különböző szekciók a játék pedagógiai, fejlesztési és társadalmi dimenzióit taglalták: hogyan segíthet játék a nyelvtanulásban, a generációs szakadékok áthidalásában, vagy akár sérülékeny társadalmi csoportok támogatásában. Az előadások három nyelven – magyarul, angolul és németül – zajlottak, a főbb prezentációkat magyar nyelvű diák kísérték.
A rendezvény interaktív részében társasjáték-bemutató kapott helyet, ahol a látogatók nemcsak megismerkedhettek, de ki is próbálhatták a PTE KPVK által fejlesztett játékokat – köztük a már említett „Ki jut a várba?” című pörgős, logikai-matematikai készségeket fejlesztő gyerekjátékot, valamint bemutatták a többi Dienes-játékot is: „Erdők játéka”, „Igazgyöngyök”, „AbrakaDabra”
Emellett igen nagy figyelmet kapott a „Rólunk szól! Identitás és lokalitás az Ormánságban" című játék, melynek célja a személyes és a helyi identitás erősítése. A játékosok itt megismerkednek egy magyar néprajzi tájegység történelmével és kultúrájával. A kártyák lehetőséget adnak arra, hogy a játékosok meséljenek magukról, ezáltal saját életükről szóló narratívákat alakítsanak ki; kapcsolódjanak a régió történelméhez; segítsék a válaszadót a természeti, kulturális és gazdasági értékek átgondolásában, megvilágítva a játékos számára, hogy ők maguk is aktív alakítói lehetnek a hely jövőjének.
A PTE egy másik fejlesztése az „Európai sorsok - Identitások a kettő között” elnevezésű társas, amelynek témája a nemzetek családja az Európai Unión belül. Ez nem csupán egy játék, hanem identitástükör Európa térképén. A játékosok irodalmi és művészeti szerepeken keresztül merülnek el a nemzetek közti párbeszédben, miközben saját kultúrájukra, gondolataik erejére és a közösségformálás lehetőségére is rálátnak.
A konferencia rámutatott arra, hogy a játék nemcsak élményt nyújt, de tanít is: tervezni, gondolkodni, együttműködni, megoldani. És hogy ki jutott végül a várba? Aki elhitte, hogy játékkal nem csak győzni lehet, hanem építeni is. Társadalmat. Közösséget. Jövőt.
Fedezd fel a Dienes-játékokat:
https://www.piatnik.hu/Dienes-jatekok
Korábbi cikkeink a témában:
Fedezd fel a játékos tanulás új dimenzióját
Logika és varázslat
Játékpedadógiával a fejlődésért
Dienes-hét Kanadában
Már Horvátországban is a PTE társasjátékaival tanulnak
